|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első ------------ elnökhelyettese sokak véleményét megfogalmazva megállapította, hogy az Országgyűlésnek nincs könnyű dolga, amikor a politikai megállapodásokra épülő sarkalatos törvényekről dönt. A képviselők sértődés és elutasítás helyett méltóságukat megőrizve, érdemben és javító szándékkal foglalkoztak a nélkülük készült javaslatokkal, s három fontos törvényt nagy többséggel el is fogadtak. Ezzel bebizonyították, hogy megértették és vállalták a rájuk háruló történelmi felelősséget. A választásokkal foglalkozó törvényjavaslatról szólva kiemelte: annak egyik része az általános és egyenlő választójog, a közvetlen és titkos szavazás alkotmányos alapelveit rögzíti, és a törvény tartósságát garantálja. A másik része, a hogyanra adott válasz azonban véleménye szerint nem sarkalatos jellegű, hanem az aktualitások határozzák meg. Javasolta: a Parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos -------------- véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb távon nemzetellenes. Nem kedvez a vidék Magyarországának, s ráadásul az állandó lakhellyel nem rendelkezőket - akiknek száma 130 ezerre becsülhető - megfosztja választói joguk gyakorlásától. Mint mondotta, új honfoglalásra van szükség, hazánkat újra fel kell fedezni az elmúlt negyven év torzulásai után. Minden remény megvan arra, hogy végre felértékelődik a vidék szerepe gazdasági, egészségi, környezetvédelmi szempontból egyaránt. Ám mindez nem tükröződik a törvényjavaslatban. Csak a területi képviseleti rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és irreálisnak tartotta a lélekszám-arányos választási rendszert. Nem jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista elfogadását, a megyei lista elvetését. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|