|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)
|
Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének ---------- igazgatója véleménye szerint a törvényjavaslatot előzetesen társadalmi vitára kellett volna bocsátani, de ezt a vitát a politikai egyeztető tárgyalások részben pótolták, s a választók a képviselők révén is hallathatják szavukat. Így minden feltétel adott arra, hogy elfogadják a törvénytervezetet. A képviselő javaslata szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy több vidéki város ne kerülhessen egy választókerületbe. A fővárosban pedig a kerületi határokat figyelembe véve kell meghatározni a választókerületeket. Mivel 166 városa van az országnak, a központi lista rovására növelni kell az egyéni választókerületek számát. A központi listán megmaradó mandátumok felén pedig a hazai egyházak, nemzetiségek osztozzanak. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem -------------- Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak az egyéni választókerületek, a területi listán megszerezhető képviselői helyek, valamint az országos listás mandátumok arányát vitatta. Véleménye szerint ,,ezzel a módszerrel most is - mint már oly sokszor - becsapják a népet,,. Hangsúlyozta, hogy ebben a formában a törvénytervezet választó-, vidék- és ezen belül faluellenes, ezért a maga, a választói, a Vas megyei képviselőcsoport, a Magyar Vidék Társaság, az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége és az Országos Agrárreformkörök Egyesülete nevében tiltakozott a törvényjavaslat e passzusa ellen. Indítványozta: az arányt úgy változtassák meg, hogy 250 képviselőt egyéni választókerületben válasszanak meg, 124 mandátumot pedig a pártok kapjanak országos listán. Bár elegendő lenne a 250 egyéni választókerületben megválasztott képviselő is - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|