 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné üdvözölte a díszpáholyban helyet foglaló Bengt K. A. Johansson svéd közigazgatási minisztert, és eredményes magyarországi tárgyalásokat kívánt a vendégnek.
A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat
sorsát eldöntő határozathozatal előtt - a vitát már a szerdai ülésen
lefolytatták - Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) kért szót egy, az
egész magyarságot, Európa civilizációját érintő kérdésben. A
képviselők figyelmét és támogató állásfoglalását kérve
emlékeztetett: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok
üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is
meghurcolják. Pénteken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően
elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát
az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt
együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását
nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel.
Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a
nyilatkozat-tervezetet, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező
fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban
megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadták. A
nyilatkozatot közzéteszik.
Jakab Róbertné, visszatérve az eredeti napirendre, egy
félreértést tisztázandó, közölte: szerdán este elegendő képviselő
tartózkodott az ülésteremben ahhoz, hogy a törvényjavaslatot
megszavazzák. A T. Ház mégis úgy döntött, hogy a szavazással
csütörtök reggelig várnak, hogy minél többen nyilváníthassanak
véleményt. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|