![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Önálló lesz a Rába mosonmagyaróvári gyára - Horváth Ede kilépett a szakszervezetből (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 26., kedd - Decemberre halasztották a végső döntést a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár keddi vállalati tanácsülésén a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár önállóságának ügyében. A tanácskozáson jelen voltak a mosonmagyaróvári gyár egy nappal korábban megválasztott ideiglenes munkástanácsának képviselői, és a több mint ezer mosonmagyaróvári dolgozó nevében ismételten kinyilvánították önállósulási szándékukat. Indítványukkal mind a központi vállalati tanács és személyesen Horváth Ede vezérigazgató is egyetértett. Ezt követően határozat született arról, hogy a vállalati tanács létrehoz egy vállalati szakértőkből álló különbizottságot és megbízza, hogy az ideiglenes mosonmagyaróvári munkástanács vezetőivel közösen kidolgozza az önállósulás gazdasági, jogi és szervezeti feltételeit. Mindezt, mint hangoztatták, olyan ütemben kell elvégezni, hogy a mosonmagyaróvári gyár 1990. január 1-jétől önállóan működhessen tovább. Az ügyet a vállalati tanács decemberben ismét napirendre tűzi, s a feltételek pontosabb ismeretében akkor hozza meg végleges és részletes döntését.
A lényegét tekintve egyszerűen megoldódott ügy hátterében a mosonmagyaróvári gyár termelésének racionalizálásával kapcsolatos tervek állnak. Ezzel összefüggésben az ellenzéki szervezetek mosonmagyaróvári csoportjai a Kisalföld cimű lap szeptember 20-i számában nyílt levelet intéztek Horváth Ede vezérigazgatóhoz, s ebben tiltakoztak a mosonmagyaróvári gyárban tervezett és már folyamatban is lévő létszámleépítés, illetve az ellen, hogy a mosonmagyaróvári üzemből október 1-jével 106 fizikai dolgozót Győrbe irányítsanak át. Követelték a gyár önállóságának visszaadását. A kérdésben egyes szakszervezeti vezetők is az ellenzéki szervezetek mellé álltak. A nyílt levélre, ugyancsak a Kisalföld hasábjain a vezérigazgató nyílt levéllel válaszolt. Kifejtette: a jövőben is csakúgy mint eddig, az arra egyedül jogosult vállalati kollektíva, a vállalati tanács és az arra hivatott felelős vezetők fogják a gazdasági döntéseket meghozni. Ilyen döntéshozatal született kedden Győrben is, a Rába gyár vállalati tanácsának ülésén. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|