|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és a Vatikán kapcsolata
|
München, 1989. szeptember 15. (SZER, Magyar híradó) - Ma 25 esztendeje a jelenlegi bíboros államtitkár, Agostino Casaroli, akkor mint a Vatikán külügyminisztere, aláírta Budapesten a Szentszéknek a magyar kormánnyal kötött részleges megállapodását. Bojtár István vonja meg az eltelt negyed század mérlegét, és beszél a jövő kilátásairól. - Az Observatore Romano ez alkalomból másfél gépelt oldal terjedelmű jegyzetet tett közzé, amely - mint ilyen esetekben mindig - nem a lap véleményét, hanem az államtitkárság, illetve a Szentszék hivatalos felfogását tükrözi. E felfogásnak az a jegyzetben megfogalmazott lényege, hogy pozitívan kell értékelni a megállapodás 25 esztendejét. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy pozitívan kell értékelni magát a megállapodást is. A Szentszék az évfordulón aligha mondhatott mást, kiváltképpen most, amikor lehullófélben vannak, vagy talán már le is hullottak azok a kötelékek, amelyekkel az állam gúzsba kötötte az egyházat, és az lehet a benyomás, hogy mindez logikus végkifejlete annak, ami egy negyed századdal ezelőtt elkezdődött. Mivel azonban a benyomás hamis, hiszen az, hogy az egyház Magyarországon visszanyeri szabadságát nem a Vatikán és a magyar kormány tárgyalásainak, hanem végső soron a a Moszkvában megindult politikai folyamatnak a következménye, a 25. évfordulón felmerülhet a kérdés: vajon most nem inkább lelkiismeretvizsgálatot kell-e tartani, s komolyan fontolóra venni: helyes volt-e az akkori lépés? Helyes volt-e szóba állni azzal a rendszerrel, amelyet az itteni kongregáció alig öt évvel ezelőtt korunk szégyenének nevezett? És végeredményben nem inkább azokat igazolták-e a fejlemények, akik Mindszenty bíborostól kezdve ellenezték a megállapodást? Hiszen csak 25 évet kellett volna kibírni, és mi ez, ha nem röpke pillanat az egyház életében. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|