|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Csütörtök délután, miközben a kormány még javában ülésezett, Bajnok Zsolt megbízott szóvivő már találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejleményeiről beszámolva elmondta, hogy a napirenden szerepelt a turistaellátmány rendszerének korszerűsítése, seregnyi olyan kérdés, amely a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján a közelmúltban már nyilvánosságra került. Mint ismeretes, a devizaellátás korszerűsítésével összefüggő intézkedések szeptember 18-ával lépnek hatályba. A nyilvánosságra hozott elképzelésekhez képest nincs lényegi változás a deviza-rendelkezésekben. A kormány kötetlen konzultációt folytatott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, ami egyben arra is rávilágít, hogy a Minisztertanács munkastílusában is változások történnek, s mindinkább egyfajta politizáló kormányzati munkát kíván meghonosítani. Ezen a többórás konzultáción szóba került hazánk és a Vatikán viszonyának áttekintése. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a szót, ismertetve a magyar-vatikáni kapcsolatok rövid történetét. Az egyházpolitikai titkárság vezetője felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy pénteken jeles évfordulóhoz érkeznek a magyar-vatikáni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműködés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így például a valásszabadság ügyében, a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. Mindezek alapján Sarkadi Nagy Barna hangoztatta, hogy az együttműködés már túllépte az 1964-ben kötött megállapodás kereteit. Kedvezően hatott a kapcsolatok alakulására az is, hogy jelentős változások történtek a magyar egyházpolitikában az elmúlt időben: megszűntek azok a törvények, rendeletek, mindenfajta rendű és rangú jogszabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét és életét. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelet megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus jogállam megteremtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkészítése is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hogy Őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének és az esztergomi bíboros prímásnak meghívását Magyarországi látogatásra. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|