![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A válságból kivezető út a koalíció - Horn Gyula beszéde a Diósgyőri Munkásnapokon (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 8., péntek - A XII. Diósgyőri Munkásnapok csütörtökön kezdődött és vasárnap esti tartó rendezvénysorozatának eseményeként pénteken délután politikai nagyaktívát rendeztek a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, amelynek előadója Horn Gyula külügyminiszter, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja volt. A két nagyüzem, a Diósgyőri Gépgyár és a Lenin Kohászati Művek képviseletében megjelent dolgozókat Dobozy Zsolt, az LKM MSZMP Bizottságának titkára köszöntötte, utalva arra, hogy a diósgyőri munkásság igen nehéz napokat él át, hiszen a térségi szerkezetváltási program kapcsán a munkanélküliség veszélye, szociális gondok fenyegetik a sok évtizeden át a szocialista munka hőseinek tartott diósgyőri vasasokat.
A bevezető szavak után Horn Gyula időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, az MSZMP kongresszusi előkészületeiről, ennek kapcsán a párton belüli konfliktusokról, ebben a párt megújulásának szerepéről szólt. Rámutatott, hogy a másfél év alatt lezajlott átalakulás eredményeként ma hazánkban mindenki szabadon kifejtheti véleményét, érvényesül a politikai vállalkozás szabadsága. Bizonyítja ezt, hogy párttörvény nélkül is működnek az MSZMP mellett más pártok. Megváltozott az ország társadalmi és politikai arculata, s ezt a változást az MSZMP indította el. Ilyen értelemben ez a maga nemében egész Kelet-Európában egyedülálló lépés. Én nem ismerek olyan uralkodó pártot - mondotta Horn Gyula -, amely önként felvállalná a hatalom megosztását. Az MSZMP-n belül voltak olyan csoportok, amelynek tagjai nem csupán megfogalmazták a változtatás, a váltás irányát, hanem cselekedtek is. Ezért nincs az ellenzéknek igaza, amikor azt állítja, hogy az MSZMP bukott meg. Nem az MSZMP, hanem a régi, a rossz politika bukott meg, mert ha egy párt felismeri a politika megváltoztatásának szükségességét, hajlandó is cselekedni, úgy ahogy ezt az MSZMP teszi, akkor az a párt az én véleményem szerint nem bukott meg - állította a szónok. Az MSZMP mai vezetésének nagy többsége azok soraiból kerül ki - hangsúlyozta a továbbiakban -, akik már korábban felvetették a rossz polititka hibáit, hiányosságait, annak elavultságát. (folyt.köv.)
1989. szeptember 8., péntek 19:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|