 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 30., szerda - A SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége további résztvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza - tolmácsolta a SZOT elnökségének állásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalás elején. A nyilatkozat rámutat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába.
A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a
szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások
nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény
arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban
rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a
tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban
kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél
számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni
álláspontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek
végső következtetésre jussanak a tárgyalásokon való résztvételüket
illetően; az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal a
közvélemény előtt is ismert módon megkérdőjelezte a harmadik
tárgyaló fél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban
háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyaló fél az
egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A
SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon
a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a
jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók
nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és
gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló
küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket
képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság
munkájában. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|