|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi léte
|
------------------------ München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük sorra az eseményeket, mi történt: A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a munkahelyeken. A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig, egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP szervezetek működését. Ez volt tehát hétfő este. Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát, valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását. Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól. Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon, amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|