|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Már csak egy kérdésben nincs megegyezés a választási törvénytervezetről a háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson. Hétfőn a Parlamentben tartott középszintű tanácskozáson, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boross Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette, a harmadik oldal egyeztetési nehézségre hivatkozva, egyelőre még nem tudott véleményt kialakítani arról, hogy a társadalmi szervezetek kívánnak-e jelölteket állítani a választásokon. Az MSZMP és az EKA már korábban megegyezett abban, hogy csak pártok indíthatnak jelölteket. Nagy Imre megjegyezte: a harmadik oldal nem kívánja akadályozni a megállapodást, s annak a véleményének adott hangot, hogy a vitát plenáris ülésen kellene majd tisztázni. Ezt követően heves értelmezési vita alakult ki a június 10-én a három oldal által aláírt megállapodás egyik bekezdéséről, mégpedig a harmadik oldal szerepéről. Az EKA azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oldalnak támogatnia kell a konszenzust, míg a harmadik oldal arra mutatott rá, hogy a soraikban helyet foglaló szervezetek létét és jövőjét alapvetően befolyásoló döntésekben egyenrangú partnerként kívánnak részt venni, miként a megállapodás is azt tartalmazza, hogy az asztalnál három egyenrangú partner foglal helyet.
Kisebb viták, illetve kompromisszumok után ugyanakkor megegyezés született arról, hogy a következő országgyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges képviselőjelölt-állításhoz az egyéni választókerületekben. Elfogadták azt is, hogy a megyei listán azok a pártok indulhatnak, amelyek az adott megyében az egyéni választókerületek 25 százalékában tudtak jelöltet állítani. Megállapodtak abban is, hogy az országos kompenzációs listán - a 150 egyéni és 150 lista szerintin kívüli ötven képviselői hely elosztásáról van szó - azok a pártok indulhatnak, amelyek a megyék 25 százalékában tudtak listát állítani. Egyezségre jutottak abban is, hogy csak azok a pártok jutnak mandátumhoz, amelyek a választásokon legalább 4 százalékos eredményt érnek el. A vita közben előbb az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerekasztal kért néhány perces konzultációs szünetet, amelyek sikeresek voltak, mert ennek eredményeként született megállapodás arról, hogy a választások második fordulójában azok az egyéni jelöltek indulhatnak, akik az elsőben legalább 15 százalékos szavazati arányt értek el. Az itt kapott töredékszavazatok alapján osztják majd el az 50 fős kompenzációs listát. (folyt. köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|