|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Néppárt Nagyválasztmányának állásfoglalása (OS)
|
1989. augusztus 28., hétfő - A Magyar Néppárt aggodalommal állapítja meg, hogy az országban végbemenő progresszív reformfolyamatok mellett és annak leple alatt kifejezetten káros jelenségek is felszínre bukkantak. Ezek a nemzeti vagyont és elsősorban az állami vagyont érintik. Az állami vagyon különféle jogcímeken és célokra történő elidegenítése nem eléggé átgondolt, megfontolt és ellenőrizhető akciók keretében valósul meg. Ezért szükségesnek látszik, hogy - a hivatali jellegű kontroll mellett - különböző közösségi érdekcsoportokat is bekapcsoljunk az átalakulási folyamatokba. Ennek megfelelően kezdeményezni kell, hogy az Országgyűlés a legközelebbi ülésén mondja ki azt, hogy: a/ az állami vállalatok belterületi földrészletei azonnal a helyi közösségek tulajdonába kerüljenek át, mégpedig oly módon, hogy - amíg a szabadon választott helyi önkormányzatok létre nem jönnek, addig - tulajdonosnak az e célra szervezett, illetékes helyi közalapítványokat kell tekinteni. Ez alól az általános szabály alól kivételt csak a törvény tehet - a vállalat jellegére tekintettel (például MÁV); b/ az állami vállalatok vagyonának egy része, de legalább 10 százaléka a dolgozók javát szolgáló helyi foglalkoztatási és szociális alapítvány tulajdonába kerüljön. A gazdasági társasággá már átalakult állami vállalatok esetében ezt a megfelelő érdekeltségi hányad átadásával kell végrehajtani (például részvény, üzletrész stb.); c/ a Magyar Néppárt egyetért az Ellenzéki Kerekasztal szövetkezeti és földtulajdon bizottságának az alábbi állásfoglalásaival, és javasolja annak kezdeményezését, hogy azokat az Országgyűlés a legközelebbi ülésén határozatilag mondja ki: - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő földek megváltását meg kell szüntetni; - azonnal meg kell tiltani a mező- és erdőgazdasági ingatlanok (tehát nem építési telkek) bevitelét apportként gazdasági társaságba, helyette a föld meghatározott időtartamra szóló használati jogát lehet csak bevinni; - a szövetkezeti és az állami tulajdonú földek eladását addig fel kell függeszteni, amíg újból nem kerül törvényi szabályozásra az, hogy kiket illet meg ezeknek a földeknek a tulajdonjoga; - a Magyar Néppárt követeli, hogy a földtörvény módosítása alapján - 1989 július után - a földek eladásából befolyt összegeket az elvi jelentőségű jogszabályok kiadásáig fagyasszák be. (OS)
1989. augusztus 28., hétfő 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|