|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Mit képvisel az SZDSZ? - 1. folyt.
|
Az azonban talán csak tegnap jutott a széles közvélemény tudomására, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kemény álláspontot foglal el az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak többségének engedékenységével szemben is. Ahogyan ezt a naggyűlés szónoka, dr. Tölgyessy Péter a szabad demokraták államjogász szakértője megfogalmazta: a demokrácia alapintézményeiben nincs helye alkunak. A munkásőrség, a jogállamiság, a szólásszabadság, a választási esélyegyenlőség, valamint a pártvagyon és a köztársasági elnök intézménye azok a kérdések, melyekben a szabad demokraták nem alkusznak, nem alkudhatnak meg. Ezek sorából emeljük ki azt a két kérdést, mely a tegnapi naggyűlés beszédeiben is központi helyet foglalt el. Az egyik a köztársasági elnök intézményének bevezetése. Mint közismert, az MSZMP azt szeretné, ha az úgynevezett átmeneti időszakban egy erős jogkörökkel - a népképviselettel szembeni erős jogkörökkel - felruházott államfőt választanának népszavazással, még a parlamenti választások kiírása előtt. Jelöltje is van erre a posztra Pozsgay Imre államminiszter személyében. Az is tudott dolog, hogy az Ellenzéki Kerekasztal jónéhány szervezete hajlik rá, hogy e kérdésben meghajoljon az MSZMP akarata előtt. Nos, a Szabad Demokraták Szövetségének elvi és politikai fenntartásai vannak ezzel az elképzeléssel szemben. Ezek a fenntartások úgy foglalhatók össze, hogy megengedhetetlen, hogy egyetlen személy, ráadásul az MSZMP, de akár bármely más párt képviselője kezében akkora hatalom koncentrálódjon, mely hatalommal félresöpörheti a remélhetően szabad választásokon megválasztott parlamentet, népakaratot, irányíthatja a kormányt, a fegyveres testületeket kivonhatja a parlament ellenőrzése alól, és ha úgy látja jónak, akár kihirdetheti a szükségállapotot is. (folyt.)
1989. augusztus 27., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|