|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- A közvéleményről - Krassó - 4. folyt.
|
Nagyon erős pártellenes hangulat van. És nemcsak ezért. Ez csak az egyik oldal. A másik az, hogy sokan azt mondják, hogy eddig csak egy párt volt, amelyik a mi pénzünkből akart működni, most pedig már van ötven párt. Az emberek úgy érzik, hogy ebben a nagyon rossz gazdasági helyzetben, amikor mindenkinek romlik az élete, most egy csomó párt úgy akar hatalomra kerülni és anyagi javakhoz jutni, hogy kijelenti, hogy a népet képviseli. És mindehhez még hozzájön az, hogy az emberek érzik és látják, hogy ezeknek a pártoknak a nagy többsége voltaképp nem igazi párt - egy pszeudo-párt, amelyet kommunista befolyással hoztak létre. Amelyeket pedig nem ezzel hoztak létre, azok is nagyon hajlanak a kompromisszumokra. Más pártokat meg valószínűleg ki is fognak zárni még a választásokban való részvétel lehetőségéből is. Egyébként épp a mai sajtótájékoztatón hangzott el az, hogy aki legalább 3 százalékát - ez az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja -, vagy legalább öt százalékát - ez az MSZMP álláspontja - nem szerzi meg a szavazatoknak, az nem kap képviselői mandátumot. De itt eltértem a kérdésedtől. Nem bíznak a pártokban, nem bíznak a politikában, a politika mindig maszlag volt, népámítás volt, homályos volt, titkos megegyezéseket kötöttek, amelyeket nem kötnek az emberek orrára, és nem látnak az emberek nagy változást ezen a téren. Ezért állandóan fel is merül egy konfliktus, hogy amikor mi ugyanezt mondjuk - mert mikor megalakultunk (...) és elítéltük azt a politikai gyakorlatot, ami Magyarországon folytatódik -, akkor mindig megkérdezik tőlünk: de hát ti is párt vagytok, ti is hatalomra törtök, akkor miben különböztök a többiektől? Hát nagyon nehéz erre válaszolni. (folyt.)
1989. augusztus 27., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|