 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Ellenzéki Kerekasztal - 1. folyt.
|
Midehhez képest lássuk mi az, amiben nem született még megyezés,
amiben tehát a hétfőn délután folytatódó tágyalások hozhatnak
előrelépést.
1, Az MSZMP is, és az Ellenzéki Kerekasztal is ellenzi a harmadik
oldalnak azt a javaslatát, hogy ne csak pártok, hanem társadalmi
szervezetek is indíthassanak jelöltet a választásokon. Mint a
vitában többször rámutattak, egyrészt a társadalmi szervezetek, ha
akarnak, párttá alakulhatnak. Másrészt pedig abban sem akadályozza
őket senki, hogy az egyes választókerületekben tetszésük szerint
támogassanak különböző jelölteket.
2, Nem dőlt még el, hogy 500 ezer fő támogató aláírására lesz-e
szükség ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson. Elképzelhető egy
kompromisszum az 500-as határhoz közelebb.
3, Nem dőlt még az sem el, mi az a minimális szavazati arány,
amely mellett egy párt még bejuthat a parlamentbe. Az MSZMP az alsó
limitet 5 százalékban szerené megszabni. Az ellenzék 3 százalékban,
és valószínűnek látszik, hogy ha kompromisszum születik, ez az
ellenzék javaslatához fog közelebb állni.
4, Az sem eldöntött tény még, hogy mely pártok indíthatnak
országos listát. Az MSZMP elképzelése az, hogy csak azok lehessenek
országos pártok, amelyek az egyéni választókerületek legalább
egyharmadában jelöltet tudnak állítani. Ezek tehát minden megyében
állíthatnak listát. Az Ellenzéki Kerekasztal a limitet a területek
egyötödében szeretné megszabni a javasolt egyharmaddal szemben.
5, Annak is a jövő héten kell eldőlnie, hogy
második fordulóban két jelölt folytathatja-e a küzdelmet,
ahogyan az Ellenzéki Kerekasztal szeretné, vagy pedig három, esetleg
még több. E kérdésben nem elképzelhetetlen, hogy a kompromisszumos
megoldás három továbbjutó jelölt lesz. +++
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|