|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 25., péntek - A választással és a választójoggal kapcsolatos kérdéseket tekintette át pénteken a háromoldalú egyeztető tárgyalások középszintű politikai munkacsoportja. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette.
A pénteki napirend megvitatása előtt az elnöklő Kósáné Kovács Magda (harmadik oldal) foglalta össze a csütörtöki tanácskozás azon szakaszát, amelyen a sajtó képviselői már nem vehettek részt. Bejelentette: a három fél megegyezett, hogy ezentúl a középszintű megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehetnek a sajtó munkatársai. Ugyancsak nem látják akadályát annak, hogy a Magyar Televízió heti rendszerességgel adjon tájékoztató műsort a háromoldalú tárgyalások menetéről. Ezenkívül a középszintű politikai munkabizottság áttekintette a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával összefüggő kérdéseket, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákat. A Btk és a büntetőeljárási törvények módosításával kapcsolatban konszenzus van abban, hogy a felek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. Egyetértés van abban a kérdésben is, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl polgári - és ne katonai - bíróság tárgyalja. Megállapodtak abban is, hogy a nyomozati eljárás maximális időtartama két hónap legyen. Ugyancsak egyetértettek a felek abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmiféle ügyet. Az erőszakos eszközök alkalmazásának kizárásával kapcsolatos téma megtárgyalásakor a felek deklarálták: a politikai egyeztető tárgyaláson részt vevő személyeket emiatt semmilyen hátrány nem érheti. Ugyancsak megegyeztek abban is, hogy politikai meggyőződése miatt egyetlen munkavállalóval szemben sem alkalmazhatnak retorziót. Visszautalták viszont az albizottságokhoz az állampolgári jogok szószólója intézmény bevezetésének megvitatását, valamint az erőszak fogalmának definiálását. Nem született megállapodás a paramilitáris szervezetek ügyében. Ezzel kapcsolatban az MSZMP jelezte: a munkásőrséggel kapcsolatban új kompromisszumos javaslatot kíván előterjeszteni. Kósáné Kovács Magda összefoglaló tájékoztatója után Orbán Viktor (EKA) két kérdést intézett Pozsgay Imréhez. Először azt tudakolta, hogy miként fogadta a kormány azt a csütörtöki kérést, hogy járjon közben a Prágában fogva tartott Deutsch Tamás és Kerényi György szabadon engedése érdekében. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|