 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Petőfi-ügy
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős
helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza:
Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete
bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A
kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi
Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok
ünnepélyes eltemetésére.
1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az
újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben;
olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a
fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként,
amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek
máshová.
Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk
László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan
elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul,
hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély
feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze
túlnő egy kegyeleti aktusén.
Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp
most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy
a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából
járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a
jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet
ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú
évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem
úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat
átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|