 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Mégis felemelték egyes húskészítmények árát
|
1989. augusztus 21., hétfő - A pénteki figyelmeztető sztrájkok, majd a kormány és a SZOT vezetőinek egyeztető tárgyalását követően hétfőn mégis felemelték egyes húskészítmények árát a húsipari vállalatok. Mint ismeretes, a kormány és a SZOT együttesen kérte a gyártókat: halasszák el az áremelést.
Mike Imre, a Húsipari Központ vezérigazgatója hétfőn délelőtt
elmondta az MTI munkatársának: mind a 19 termelővállalat tartja
magát az eredeti áremelési tervhez, így hétfőn átlagosan 6,5
százalékkal felemelték egyes húskészítmények fogyasztói árát.
Szeptember 4-étől újabb, hasonló 6 százalékos áremelést terveznek.
Eredetileg egyidejűleg akarták megvalósítani az áremelést, ez
kevesebb adminisztrációs munkával, átárazási problémával járt volna,
de az árhivatal korábbi kérésének megfelelően vállalták a
lépcsőzetes áremelést.
A vezérigazgató szerint a kormány és a SZOT kérése pénteken késő
délután érkezett meg, amikorra már minden elő volt készítve.
Nehezményezte, hogy a SZOT kezdetben a húsipar ágazati gondjait
szervezetlenségre vezette vissza, nem tárgyalt a húsipari dolgozókat
tömörítő szakszervezettel, az ÉDOSZ-szal, sem az ágazat
vállalataival. Később, amikor megismerte a húsipari üzemek valós
problémáit, már igyekezett megértést tanúsítani, tárgyalt a kormány
képviselőivel, de ez az egyeztetés már túl későn jött létre.
A húskészítmények áremelése elleni figyelmeztető sztrájk-akciót
a vasasszakszervezet kezdeményezte, s annak főtitkára, Paszternák
László a hétfő reggeli áremelési hírt lesújtónak nevezte. Szerinte
mindez kedvezőtlenül befolyásolja majd a szakszervezeteknek a
kormánnyal folytatott további tárgyalásait. A főtitkár délelőttre
összehívta a szakszervezet vezetőit, hogy megvitassa velük a
kialakult helyzetet. (MTI)
1989. augusztus 21., hétfő 09:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|