|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Páneurópai piknik a magyar-osztrák határon (1. rész)
|
1989. augusztus 19., szombat - Páneurópai pikniket rendezett szombaton Sopron térségében a magyar-osztrák határon a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete, az Országos Klubtanács és a soproni Ellenzéki Kerekasztal. A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó találkozón több ezren vettek részt. Egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára, jelképesen kaput nyitottak, majd a szabad határon át az osztrák polgárokkal együtt érkeztek vissza a népünnepség színhelyére. Ezután elhangzott az esemény két védnökének, Habsburg Ottónak, az Európa Parlament képviselőjének, a Páneurópa Unió elnökének és Pozsgay Imre államminiszternek az üzenete.
Dr. Walburga Habsburg olvasta fel Habsburg Ottó üdvözletét, amely rámutat: Európa Magyarország nélkül csonka maradna, hiszen ez az ország a történelem folyamán mindig élő bástyája volt a kereszténységnek, és az európai kultúra elképzelhetetlen lenne Arany, Petőfi, Vörösmarty, Bartók és sok más magyar nélkül. Biztosította a a találkozó résztvevőit: az Európa Parlament és a Páneurópa Unió keretén belül mindent megtesz annak érdekében, hogy a szabad, demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az európai közösségnek. Pozsgay Imre államminiszter levelében megállapítja: a határok arra valók, hogy emlékeztessenek bennünket felelősségünkre nemzeti kultúránk megőrzéséért, gazdagításáért, mert ezzel gyarapszik közös otthonunk, Európa. A határok nem arra valók, hogy az államok polgáraikat ideológiai rezervátumba zárják, vagy tankokkal lépjék át azért, hogy elfojtsák más népek szabadságvágyát. Az elmúlt évtizedekben újra megtanulhattuk - hangoztatja a levél - , ha nem akarunk végzetesen kizuhanni Európából, akkor nem mondhatunk le a demokráciáról és a szociális biztonság gondolatáról semmilyen közösségi ideológia jegyében. A magyarok elszánták magukat arra, hogy közös Európánknak e táján emberhez méltó életet teremtsenek . Ezt követően több nyelven elhangzott a találkozó rendezőinek felhívása. Ez kiemeli: a XX. század végére el kell érni, hogy Európa a benne élő népek közös háza legyen, ahol nemzetiségre, ideológiára tekintet nélkül a tiszta emberi kapcsolatok dominálnak. A következő évszázad már nem lehet a marakodások, a háborúskodások időszaka. Erre kötelez minket a jövő iránt érzett felelősségünk. (folyt. köv.)
1989. augusztus 19., szombat 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|