|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Választási gyűlések - Nyers Rezső Kecskeméten (1. rész)
|
1989. augusztus 2., szerda - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Az MSZMP elnöke, aki egyben Bács-Kiskun megye egyik országgyűlési képviselője is, először a megyei pártbizottság székházában a megye és a város politikai, állami vezetőivel tanácskozott a választási küzdelem eddigi tapasztalatairól és más időszerü gazdasági, társadalmi kérdésekről, majd az MSZMP szineiben induló jelöltekkel - a kecskeméti mandátumért versengő dr. Kiss Istvánnal és a Kiskunfélegyházán induló dr. Garai Istvánnal - folytatott eszmecserét.
Ezt követően a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet kereste fel, s ott kötetlen beszélgetést folytatott a nagyüzem vezetőivel, gépműhelyének dolgozóival. Az eszmecsere során az éppen befejeződött aratás tapasztalatai és a gyümölcstermesztés értékesítési gondjai mellett szó esett politikai reformjaink nemzetközi megítéléséről, a gazdasági reformok felgyorsításának szükségességéről. Nyers Rezső az ország gazdasági helyzetével összefüggő felvetésekre válaszolva egyetértett azzal, hogy a hadi és államigazgatási kiadásokat még mindig lehet mérsékelni, ugyanakkor elkerülhetetlennek ítélte az állami támogatások csökkentését is. Ez mint mondta főként a nehézipart és a mezőgazdaságot érinti. E megbeszélések után Nyers Rezső résztvett és felszólalt a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében tartott választási nagygyűlésen. Beszédében azt hangsúlyozta: bár személy szerint nagyon szeretné, ha az MSZMP jelöltjét - Kiss Istvánt - választanák meg képviselőnek, mégsem őt dicséri, s nem is az ellenzékieket bírálja. Azért jöttem ide - mondotta - hogy együtt gondolkodjunk, ha kell hangosan, de együtt a múltról, jelenről és a jövőről egyaránt. A párt elnöke szerint a mostani időszaki képviselő választások ugyan még nem az ország jövőjét határozzák meg, de mégsem jelentéktelenek, hiszen egy többpárt-rendszerü választás kezdetei. E megújulásban az MSZMP is olyan új politikát formáló pártként jelentkezik, amely tanult és tanulni akar tévedéseiből.(folyt.köv)
1989. augusztus 2., szerda 21:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|