 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK-NDK-Magyarország - összefoglaló (1. rész)
|
S. Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 29. szombat (MTI-tud.) - Az NSZK budapesti nagykövetségét a Bild am Sonntag információi szerint valósággal megostromolják mindazok az NDK-polgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Szövetségi Köztársaságba. A héten több mint százan keresték fel a nagykövetséget, a képviselet kénytelen épületet bérelni a bemenekülők számára, akik részben a diplomaták dolgozószobáiban alszanak, vagy pótágyakon a bérelt épületben.
A bonni kancellári hivatal egyik magas rangú, de meg nem
nevezett tisztviselője a Bild am Sonntaggal azt közölte, hogy
,,egyesek két hétig maradnak, mások csak néhány óráig. Állandó a
jövés-menés. Az emberek kétségbe vannak esve. A nagykövetségen
szorult a helyzet. A bejövők közül senkit sem küldhetünk el, mivel
németek,,.
A nyugatnémet - alkotmányban is rögzített - jogfelfogás szerint
NDK-állampolgárság nem létezik, az NSZK minden német képviseletére
igényt tart.
A vasárnapi lap információinak hitelességét nehéz ellenőrizni,
mivel ilyen esetekben sem az NSZK nagykövetsége, sem a bonni
külügyminisztérium nem ad felvilágosítást. Másfél héttel ezelőtt
azonban a bonni kormány, illetve a külügyminisztérium szóvivője
közvetve oly módon ismerte el a képviseletfoglalások tényét, hogy
közölték: nincs szó sem a berlini, sem a budapesti képviselet
bezárásáról.
Az elmúlt napokban e két misszió helyzete állt az érdeklődés
középpontjában, de az NSZK-beli kimutatások varsói, bukaresti és
prágai követség-foglalásokról is tudnak. 1984 októberében éppen a
prágai nyugatnémet nagykövetségre hatolt be körülbelül 160
NDK-polgár, s közülük hatvanan még a karácsonyi ünnepeket is a
nagykövetségen töltötték. A megoldás a legtöbb esetben az, hogy az
NDK megígéri: megadja a kiutazási engedélyt, de előbb az illetők
térjenek haza, a kérelmet az NDK-ban nyújtsák be. Az NSZK arra
számít, hogy az idén legális és illegális úton 80-100 ezer
NDK-polgár érkezik a Szövetségi Köztársaságba, a legtöbb a berlini
fal 1961-es felhúzása óta. (folyt.)
1989. július 29., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|