|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ki szerette Kádár Jánost?
|
München, 1989. július 17. (SZER, Magyar híradó) - Nem tudom van-e olyan politológiai szótár, amelyben szerepel a "kézi irányítás" kifejezés. Csúnya fogalom, de kétségtelenül találó. Hazánkban a Kádár-korszak használta találékonyan. Kasza László olvassa fel jegyzetét: - A visszaemlékezéseknek se szeri, se száma. Ki-ki a maga módján emlékezik Kádár Jánosra. Jól van ez így. Megtudni ezekből a visszaemlékezésekből, ki miért szerette, ki miért volt ellene. Ezzel a megfontolással olvastam a "vörös báró", Horváth Ede véleményét is a Reformban. Ő szerette. Elmondta, ezért: 1965-ben a BM letartóztatta közvetlen munkatársait. Elment Kádárhoz, aki meghallgatása után kijelentette: "Én hiszek magának, ha ennyire kiáll a munkatársaiért. Engedjék ki őket " Ötször olvastam el ezt a másfél sort. Ötödszörre is a legijesztőbb kijelentésnek tűnt, amivel az utóbbi időben találkoztam. Nem, nem az döbbentett meg elsősorban, hogy Horváth Ede, aki nyilván meg volt győződve munkatársai ártatlanságáról, nem az ügyészségen vagy a bíróságon keresett, mi több: talált jogorvoslást, hanem az ügyben jogilag teljesen illetéktelen Kádár Jánosnál. Még az sem, hogy nem fordult meg az agyában: Kádár - vagy legaláb ő is - felelős azért, hogy nálunk csak úgy le lehet tartóztatni ártatlan embereket. Még azt sem tartom a lelgijesztőbbnek, hogy a "vörös bárónak" nem ütött szöget a fejébe, ha Kádár így kimondta hogy "engedjék ki őket", azt is mondhatta volna - és bizonyára mondta is számtalan más esetben -, büntessék meg őket. Azaz hogy: akasszák fel őket (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|