 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Bush - magyar tájékoztató a délelőtti tárgyalásokról (4. rész)
|
Kérdésekre válaszolva Kovács László tájékoztatott arról is, hogy
a COCOM-lista enyhítésével kapcsolatos magyarországi várakozások
főként a külügyminiszteri tárgyaláson kerültek szóba. Mint mondotta,
az elhangzottak alapján nem várható, hogy Magyarország általános
formában és deklarált módon kap kedvezőbb megítélést. Inkább az
valószínű, hogy egyes konkrét esetekben kaphatunk majd előnyösebb
elbírálást, hiszen az amerikai vezetés is tudatában van annak, hogy
a szigorú exportellenzőrzési rendszer a kétoldalú gazdasági és
műszaki-tudományos kapcsolatokra is kedvezőtlenül hat.
Egy másik kérdésre reagálva ismét megerősítette: a lengyel
közvéleményben tapasztalt esetleges megalapozatlan várakozásokkal
ellentétben a magyar vezetés nem várta, hogy pénzt hoz magával az
amerikai elnök - akár hitel, akár segély formájában -, így számunkra
nem okozhat csalódást a látogatás eredménye. ,,A látogatás
mindenképpen teljesíti azt a várakozásunkat, hogy az Egyesült
Államok a kétoldalú kapcsolatok feltételeinek javításával, a
magántőke beruházásainak ösztönzésével, a vállalkozási
infrastruktúra fejlesztésével, és nemzetközi megítélésünk kedvezőbbé
tételével előmozdítja majd a magyarországi reformfolyamatok
sikerét,, - hangsúlyozta.
Az államtitkár közölte: Németh Miklós miniszterelnök hozta szóba
a tárgyaláson a magyar múlt újraértékelésének kérdését. Miként a
kormányfő kifejtette, a gazdasági és a politikai reform sikere függ
attól is, hogy végre tudjuk-e hajtani a reformot egy harmadik
területen, a gondolkodás területén. S ezzel összefüggésben szólt
arról, hogy ehhez szembe kell néznünk saját közelmúltunkkal,
beleértve 1956 újraértékelését is. E folyamatnak, egyszersmind a
nemzeti megbékélésnek fontos állomásaként említette Nagy Imre és
sorstársai újratemetését.
Kovács László elképzelhetőnek tartotta, hogy Bush a hetek
párizsi csúcstalálkozóján szól a két kelet-európai országban
szerezett tapasztalatairól. Az elnök maga úgy fogalmazott, igyekszik
majd meggyőzni a másik hat ország vezetőit arról, hogy a
magyarországi reformfolyamat érdemes a támogatásra. Horn Gyula
amerikai partnerének felvetette azt is, hogy Magyarország szívesen
látná a hetek, valamint az európai közösség és néhány
délkelet-ázsiai ország szakértőit az ősz folyamán egy olyan
konzultációra, amelyen megvitatnák: a legfejlettebb, illetve
leggyorsabban fejlődő országok miképpen kapcsolódhatnának be a
magyar ipar szerkezetváltásába. (MTI)
1989. július 12., szerda 14:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|