|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula interjúja (3. rész)
|
Első ízben fogalmaztuk meg azt - és ezt konszenzussal, teljes egyetértéssel fogadták el a résztvevők -, hogy nincs a szocializmusnak általános érvényű modellje. Minden egyes tagállam a maga nemzeti feltételeinek, hagyományainak, szükségleteinek megfelelően alakítja a politikáját. - Tiszteletben kell tartani az egyes államok belső folyamatait, és semmiféle eszközzel, semmiféle módon ezekbe beavatkozni nem szabad. Én ezt nagyon lényegesnek tartom. x Az értesüléseink szerint ennek a konszenzusnak a kialakításában a magyar delegációnak jelentékeny szerepe volt. - Igen, de úgy ítélem meg, hogy például a szovjet delegáció is messzemenően partner volt ebben, és végül is egységesen fogadtuk el a dokumentumokat. x Nincs egyetemes szocializmusmodell, és minden szocialista ország a maga feltételeinek megfelelően építi a szocializmust, de mindez a szocializmus által megszabott keretekre vonatkozik. Mi történik akkor - s az aggodalmak tulajdonképpen ennek szólnak -, hogy ha Magyarország ezekből a keretekből kilép. - Ez két nézőpontból is vizsgálható. Az egyik - ez Nyers Rezső felszólalásában megfogalmazódott, mint hivatalos magyar álláspont -: mi magyar részről azt hangoztattuk, hogy a szocializmus mai gyakorlata alkalmatlan a világ kihívásainak a megválaszolására. Éppen ezért mi egy demokratikus szocializmus kiépítését kezdtük el, amelynek a lényege a vegyestulajdonú piacgazdaság, a pluralizmus, a demokrácia és az önigazgatás. Mint ahogy hozzáláttunk a politikai struktúra átalakításához. Ez természetesen önmagában is különbözik jónéhány VSZ-tagállam felfogásától. - De azt is hangsúlyoztuk, hogy mi maximális mértékben támaszkodunk, építünk a szovjetunióbeli átalakulás tapasztalataira, azokat figyelembe vesszük, s általában rokonszenvvel figyeljük azokat a változásokat, amelyek a többi szocialista országban zajlanak, ugyanakkor a magunk törekvései iránt megértést, bizalmat és türelmet igényelünk. Én azt hiszem, ez olyan álláspont, amely kifejezi, hogy amit mi csinálunk, az nem irányul mások ellen. Ez az egyik - szerintem nagyon lényeges - oldala a kérdéseknek. A másik: egy pillanatig nem hagytunk kétséget az iránt, hogy mi a Varsói Szerződésbeli tagságunkat fenntartjuk, és maximális mértékben hozzá akarunk járulni azoknak a folyamatoknak az erősítéséhez, amelyek a szövetségi rendszerben zajlanak. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|