 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Találkozó a Külügyminisztériumban magyarországi pártok és mozgalmak képviselőivel (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - A Külügyminisztérium kezdeményezésére a tárca vezetése és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, valamint az Új Márciusi Front vezető képviselői csütörtökön találkozót tartottak. Az eszmecserén részt vett és felszólalt Pozsgay Imre államminiszter.
Horn Gyula külügyminiszter az eszmecsere célját abban jelölte
meg, hogy a jelenlévők által képviselt pártok, szervezetek és
mozgalmak ismerjék meg a hivatalos magyar külpolitikai aktivitás
indítékait, céljait, cselekvően járuljanak hozzá a külpolitikai
egyetértés eléréséhez, és ezekkel összhangban saját nemzetközi
tevékenységük alakításához megfelelő információkkal rendelkezzenek.
A magyar diplomácia vezetője tájékoztatójában vázolta az ország
nemzetközi mozgásterét, a hazai események külpolitikai
összefüggéseit. Részletesen szólt Magyarország szövetségi
hovatartozásának elemeiről, a Varsói Szerződés korszerűsítése
érdekében kifejtett magyar törekvésekről. Elemezte a szocialista
országokhoz fűződő kapcsolatokat és az azok fejlesztésére irányuló
törekvéseket. Foglalkozott a magyar-román viszonnyal, a romániai
magyarság helyzetének könnyítéséért tett erőfeszítésekkel. Szólt
azokról az indítékokról és elképzelésekről, amelyek alapján
Magyarország nyugati kapsolatait fejleszti.
Kovács László államtitkár George Bush amerikai elnök küszöbön
álló magyarországi látogatásának előkészítéséről és programjáról
adott tájékoztatást.
Pozsgay Imre közös nemzeti felelősségre hívott fel, leszögezte:
nincsenek kétségei e tekintetben, hogy az új magyarországi mozgalmak
és pártok szintén e szellemben gondolkodnak, mégha a külpolitika
egyes kérdéseiben nézetkülönbségek is tapasztalhatók.
A résztvevő pártok és mozgalmak vezető személyiségei is
kifejtették álláspontjukat a magyar külpolitika alapvető
kérdéseiben. Mindenekelőtt Magyarország VSZ-beli tagsága, a szovjet
csapatok magyarországi jelenléte, a Romániához fűződő viszony, a
magyar nemzetiségek helyzete, a Bush-látogatás, a Külügyminisztérium
személyi állománya, valamint saját külpolitikai lehetőségeik kapcsán
fogalmazták meg véleményüket. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|