 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula Ausztriában
|
München, 1989. június 28. (SZER, A mai nap) - Most Kasza László
jelentkezik Budapestről Horn Gyula külügyminiszter ausztriai
tárgyalásairól szóló beszámolójával:
- Politikai és diplomáciai pályafutásom legnagyobb pillanata
volt, amikor átvághattam Horn Gyula kollégámmal az országainkat
elválasztó vasfüggönyt - mondta Alois Mock osztrák külügyminiszter
tegnap este Sopronban egy nemzetközi sajtókonferencián.
Előzőleg - a világsajtó élénk érdeklődése mellett - valóban
megtekintették az úgynevezett elektromos jelzőrendszer
felszámolását, és maguk is kivágtak egy-egy darabot a két
kilométerrel a határ mögött húzódó dupla szögesdrót-rendszerből.
Ez a 260 kilométer hosszú - mondom - dupla, egymástól két
méterre lévő kerítésrendszer 156 millió forintba került a hatvanas
évek közepén, amikor a közvetlenül a határ melletti, eredeti
vasfüggönyt felszámolták, és - ó, ez a szemérmes Kádár-rendszer -
kettő kilométerrel beljebb egy ilyen elektromos drótkerítést
építetett, széles, 5-6 méteres nyomsávon, ahol kivágták az erdőt,
felszántották a mezőt.
A szovjet, csehszlovák újságírók kétkedő pillantásai mellett
mutatták be a kiskatonák, hogyan lehet külön erre a célre
rendszeresített gépekkel lebontani azt, amit Kádár János utasítására
elődeik építettek - látható örömmel tették ezt ők most.
A sajtókonferencián, a soproni városháza szép tanácstermében
megtudtuk aztán a miniszterektől, hogy mit intéztek két nap alatt
Bécsben Horn Gyula látogatása alatt. Sorolom: Ausztria támogatja
Magyarországot nemzetközi, európai szervezeteknél a szorosabb
együttműködésre. A bécsi kormány nem tekinti politikai kérdésnek a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének esetleges leállítását,
de a megkötött szerződéseket éppúgy tiszteletben tartja, mint a
magyar kormány ilyen, vagy olyan szuverén döntését. (folyt.)
1989. június 28., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|