|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szögesdrótkerítés a román-magyar határon
|
London, 1989. június 22. (BBC, Panoráma) - Továbbra is forrongásban van a hallgatóink számára legközelebb álló nemzetiségi kérdés: a romániai magyarok kérdése. A Times című londoni lap hétfőn rövid hírben közölte, hogy a magyar határon falat építenek a románok. Ezzel kapcsolatban felhívtuk Fényi Tibort, a Menedék Bizottság szóvivőjét mondván, hogy közben kiderült, nem falról, hanem szögesdrót akadályról van szó, de a hír mindenképpen meglepetést okozott Londonban. Őt is, Fényi Tibort is meglepetésként érte ez a hír? - kérdeztük. - Engem nem ért meglepetésként, hiszen ezt a "falat" már elég régen építi a román rendszer. A falat én egy zsurnaliszta megfogalmazásnak tartom, mert a berlini falra utalt, valójában itt egy szögesdrót rendszerről van szó, de ennél többről. Körülbelül két és fél méter magas, és megakadályozná, hogy az emberek átmászhassanak a határon. Ezt megelőzően pedig ilyen betonakadályokat építettek a szöges drót mindkét oldalára, nehogy autóval tudjanak áttörni a határon, mert erre az utóbbi időben már több példa volt. Ráadásul több száz méteres sávban szigorúan tilos - börtönbüntetés terhe mellett - katonákon kívül bárkinek bemenni. És körülbelül 25-30 kilométerre a román hatóságok egy ilyen szűrőrendszert építettek ki a határ mellé, amelyikkel megpróbálják a határsávba bejutni akarókat megakadályozni. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|