 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az NDK fegyveres egységei - 1. folyt.
|
Az 1961. augusztus 13-iki berlini fal építésénél is megvédték
ezek a harci csoportok a szocializmus vívmányait, és egyidejűleg
biztosították a békét - válaszolta olvasójának a keletnémet lap,
majd így folytatta:
- A béke megőrzése és a szocializmus védelme képezi a harci
csoportok legfontosabb feladatát, hogy a politikai rend
destabilizálásának reményeit már csírájában elfojthassák. Ebben
rejlik az értelme a fegyveres munkásegységek felvonulásának is - így
a drezdai Schsische Zeitung szerkesztősége.
Feltűnt, hogy az utóbbi években vezető keletnémet
pártfunkcionáriusok a harci csoportok konferenciáin egyre
vehemensebben szólítottak fel e csoportok kereken 400 ezer tagjának
ideológiai éberségére.
A Szovjetunióban végbemenő peresztrojka, a lengyel Szolidaritás
sikerei, a magyarországi eseményekről nem is beszélve, és nem
utolsósorban a Kínából legutóbb érkezett hírek, mélységesen
nyugtalanították a keletnémet vezetőket. "A harci csoportok
kiképzésének súlypontját ezért nem a nemzeti néphadsereg támogatása
képezi feszültségek idején, hanem a saját országon belüli ellenséges
folyamatok elleni harc." Ezt a Kmpfer, azaz Harcos című
folyóiratban, a harci csoportok orgánumának legutóbbi számában
lehetett olvasni. A harci csoportok egységeit felszólították:
kövessenek el mindent a közrend és a biztonság szavatolásáért,
cselekedjenek céltudatosan, elszántan és sikeresen.
Egyetlen kommunista párt sem helyeselte úgy a kínai egyetemisták
brutális lemészárlását Pekingben, mint a keletnémet NSZEP. Erre
feltehetően a pártnak az állítólagos ellenforradalomtól való
rémülete ad okot. Ennek során az NDK-t az sem zavarja, hogy a magyar
kommunisták időközben már nem nevezik ellenforradalomnak az 1956-ban
történt népfelkelést. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|