|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - osztrák sajtó (2.rész)
|
A beszámolók ismertetik a szertartáson elhangzott gyászbeszédeket, rámutatnak egyes szónokok - elsősorban Rácz Sándor és Orbán Viktor - éles és ,,harcias,, hangvételére, az általuk hangoztatott politikai követelésekre. A Kurier szerint e beszédek arról tanúskodnak, hogy a magyar nép teljesen félelemmentessé vált. A Volksstimme, az osztrák Kommunista Párt lapja viszont úgy véli, hogy egyes beszédek nem szolgálták a nemzeti megbékélést, és a múlt egyoldalú értékelését tükrözték. Bécsi újságok tájékoztatnak arról, hogy a Hősök terén lezajlott rendezvényen ott volt számos magas rangú magyar állami vezető - élükön Németh Miklós kormányfővel -, viszont a pártvezetés hivatalosan nem képviseltette magát. Grósz Károly távolmaradásáról írva a Die Presse arról ír, hogy az MSZMP főtitkára május végén még kizárta Nagy Imre pártbeli rehabilitálását, s hogy Budapesten úgy hírlik: a főtitkár még ebben a hónapban lemond. A Neue Kronen Zeitung tudósítója megemlíti, hogy Grósz Károly elismerte: az okmányok tanulmányozása alapján maga is meg van győződve Nagy Imre ártatlanságáról. Az osztrák újságíró hozzáfűzi: sok magyar keserűen mosolyog ezen a késői megállapításon. A Volksstimme szóváteszi, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nyilvánította nemkívánatosnak a párt hivatalos képviselőinek a szertartáson való részvételét, s ,,kitiltásukkal,, megsértette az általa is hirdetett kiengesztelődés szellemét, manipulálta az emberek százezreinek érzelmeit. A Kurier külön kommentárban is foglalkozott a budapesti esemény egyes nemzetközi vonatkozásaival. A bécsi lap ebben többek között kifejti: a kelet-európai reformmozgalomnak a jobb jövő útjait keresve először szembe kell néznie a tragikus múlttal, s leszámolnia az erről korábban terjesztett hazugságokkal. Ám az új gondolkodásmód e térségben még beleütközik a régi realitásokba, azokba az erőkbe, akik még mindig harcolnak a történelem ellen: lövésekkel a (berlini) falnál, letartóztatásokkal Prágában, földgyalúkkal a falvakban és tankokkal a diákokkal szemben. Nekik is fel kell most ismerniük: a történelem nem törölhető el és az emlékezet nem ismer elévülést - összegzi mondanivalóját az osztrák újság. +++
1989. június 17., szombat 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|