 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (1. rész) (OS)
|
1989. június 11., vasárnap
I.
A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való
kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása
szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló
politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a
többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők
megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és
törekvések figyelebevételét, valamennyi résztvevő megegyezési
szándékát, a bizalmat és önmérsékletet.
A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben
tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra.
Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai
kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel
oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokrációba való
átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján
valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a
nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd,
következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai
átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális
feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban
valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös
gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás
nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie
minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak.
Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki
Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt,
valamint a tárgyalásokon részt vevő a Baloldali Alternatíva
Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar
Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek
Országos Tanácsa közös delegációja, kinyilvánítják akaratukat az
érdemi politikai tárgyalások megkezdésére. Az egyenrangú tárgyaló
felek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező
elveket:
- a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen
politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a
népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok
alkotmányellenes korlátozására;
(folyt.köv)
1989. június 11., vasárnap 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|