|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Baker-sajtó (2. rész)
|
Baker hangoztatta, hogy Bush elnök júliusi, lengyelországi és magyarországi látogatása - a párizsi csúcsértekezlet előtt - ,,jelzi, mennyire fontosnak tartja a nyitást a keleti országok felé. Az elnök meggyőződése, hogy a Kelet csak mind politikai, mind gazdasági változások révén haladhat. Az ilyen történelmi változásoknak az útjába állni, amint most, felháborodásunkra és bánatunkra Kínában látjuk, annyit jelent, mint hátat fordítani a jövőnek,,. Baker hangoztatta, hogy a hidegháború a vasfüggönnyel kezdődött, s csak úgy fejeződhet be, ha azt, illetve a berlini falat lebontják, s nem választják el többé mesterségesen a kelet- és a nyugat-európaiakat, a kelet- és a nyugatnémeteket, a berlinieket, ha önrendelkezést kap mind Németország, mind Kelet-Európa. (A kérdésre, nem az NDK illetékes-e a fal kérdésében, a miniszter kijelentette: ez így van, de a Szovjetunónak jelentős befolyása van az NDK-ban). Baker megismételte Bush javaslatait, hogy a nyugati sajtószervezetek, a szakszervezetek, az egyetemek és más szervezetek teremtsenek kapcsolatot újonnan alakuló kelet-európai társaikkal, csakúgy, mint a politikai pártok. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter azt mondotta, hogy korai volna még ítéletet alkotni arról, ki a győztese a kínai hatalmi harcnak. Az iráni ajánlatot, hogy szabadon engedik az amerikai túszokat, ha Washington segít az iráni túszok kiszabadításában, Baker elutasította azzal, hogy amit Washington az irániakról tudott, már régen közölte Teheránnal, annak minden feltétel nélkül szabadon kell engednie az amerikaiakat. Véleménye szerint egyébként Iránban is hatalmi harc várható. Baker közölte, hogy a dél-afrikai külügyminiszter közelmúltban Rómában tárgyalásukon közölte vele: országa el fogja törölni a faji elkülönítést. A kérdés csk az, hogy mikor, tette hozzá Baker. +++
1989. június 8., csütörtök 21:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|