|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Moszkva-Bonn - szovjet sajtó (2. rész)
|
A szovjet napilapok a héten számos anyagot szenteltek a szovjet-nyugatnémet gazdasági együttműködés kérdéseinek. Az Izvesztyija például nyolc újságoldalnyi nyugatnémet hírdetés-összeállítást közölt, s ennek keretében Kohl kancellár üdvözletét, amelyben a bonni államférfi méltatta a közelgő csúcs jelentőségét, áttekintette a kétoldalú viszony továbbfejlesztésének lehetőségeit a politikában, a gazdaság terén, a tudományos-műszaki együttműködésben, a kulturális kapcsolatokban. A Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma egész oldalt betöltő Kohl-interjút közölt, s emellett részletes portrét is festett a kancellárról, bemutatva munkáját és magánéletét. Kohl nyilatkozatában nagy várakozással tekintett a közelgő csúcstalálkozóra, s megállapította: az NSZK azt szeretné, hogy a két ország között tovább növekedjék a kölcsönös bizalom, bővüljön az együttműködés. Kitért arra, hogy a szovjet-nyugatnémet viszony rendkívüli jelentőséggel bír Európa, a kelet-nyugati kapcsolatok tekintetében, s ezzel összefüggésben említést tett Németország megosztottságáról, a berlini falról, hangsúlyozva: az egész kontinens megosztott. Németekként elsősorban országunk megosztottságát szeretnénk felszámolni, hiszen Európa megosztottsága hazánk megosztottságát is jelenti - mondta a kancellár. Kohl a szovjet irodalmi hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy őszinte tárgyalásokat kíván folytatni Mihail Gorbacsovval. Leszerelési kérdések kapcsán említést tett a Varsói Szerződés csapatainak számbéli és fegyverzeti fölényéről, amely szerinte akadályozza a katonai szembenállás szintjének csökkentését. A gazdasági-kereskedelmi együttműködés kérdéseit elemezve Kohl utalt arra, hogy jelentős hitelt nyújtottak a szovjet könnyű- és élelmiszeripar korszerűsítéséhez, s ugyanakkor sürgette az EGK és a KGST közötti tárgyalások megkezdését még ez év második felében, majd végezetül a kulturális csere jelentőségét méltatta a két ország kapcsolataiban. Moszkvában csütörtökön a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és az Európa-intézet szakértői háttérbeszélgetésen elemezték a szovjet-nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat. Utaltak a Bonnban aláírásra előterjesztendő politikai dokumentum alapvető jelentőségére, s megjegyezték, hogy az érinti az 1970-es moszkvai szerződést, és az 1971-es négyhatalmi megállapodást is. Beszámoltak arról, hogy már 81 szovjet-NSZK vegyesvállalat működik, s Leningrád mellett gazdasági szabadövezet létesitését is tervezik.+++
1989. június 8., csütörtök 18:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|