 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A közös európai ház és a Fal (1.)
|
1989. június 5. (MTI-PRESS) - Amióta felépült, kavarog körülötte a vihar. A Berlint kettéválasztó Falról van szó, amelyet nyugatnémet provokációkra hivatkozva közel 28 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án emeltek. Akkor úgy mondták, hogy ,,ideiglenesen korlátozzák az átmenőforgalmat,,. A berlini Fal ma 160 km hosszú, négy méter magas betonkolosszus, amely teljesen körülveszi Nyugat-Berlint.
A Fal körüli legújabb szóváltást George Bush amerikai elnök
robbantotta ki. A múlt szerdán Mainzban mondott beszédében
egyszerűen csak ,,a kommunizmus kudarca emlékművének,, nevezte a
létesítményt és kijelentette: a Falnak pusztulnia kell.
Az Egyesült Államok elnöke Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek a
,,közös európai házról,, kifejtett gondolatait fűzte tovább: nem
lehet igazi otthon az, ahol az emberek nem mozoghatnak szabadon;
Európának a szabad nemzetek demokratikus otthonává kell lennie.
Az NDK televíziójának egyik kommentátora ,,pimasznak,,
minősítette George Bush beszédének hangnemét. Pénteken pedig a
berlini lapokban megjelent az NDK Külügyminisztériumának
nyilatkozata: az NDK nyugat-berlini államhatárával kapcsolatban
kifejtett vélemény aligha segíti elő az enyhülést. Bush elnök be
óhajt avatkozni azz NDK belügyeibe, s kijelentései ellentétben
vannak a Helsinki Záróokmánnyal, amely kimondja a határok
sérthetetlenségének elvét - hangzott az állásfoglalás.
A Junge Welt című ifjúsági lap még tovább ment: Bush ,,szellemi
agressziót,, követett el a beszéddel, s nyílt támadást intézett a
háború utáni Európa területi rendje ellen. Bush elnök a Berlini
Falban fedezte fel a saját siratófalát - írta az újság.
Az NDK most elhangzott állásfoglalásainak előzményéhez tartozik,
hogy Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke nemrég
kijelentette, hogy a Fal akár még száz évig is állhat az
antikapitalizmus védőfalaként.
A változó világban a falak is megváltozott értelmet kapnak. A
,,közös európai ház,, Gorbacsov által említett ideáját Hans-Dietrich
Genscher nyugatnémet külügyminiszter az ,,emberi dimenziókkal,,
foglalkozó párizsi értekezleten - amelyre ugyancsak a Helsinki
Záróokmány nyomán kerülhetett sor - pénteken ezzel egészítette ki:
,,felvirradóban egy osztatlan, falak és szögesdrótok nélküli
kontinens korszaka... Sevardnadzének (a szovjet külügyminiszternek)
igaza van: a vasfüggöny széthullóban van,,. (folyt.)
1989. június 5., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|