 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Mainz és Párizs - Berlinből nézve (1. rész)
|
1989. június 5. (MTI-Panoráma)
Bush elnök Mainzban mondott beszéde, valamint az emberi jogokkal
kapcsolatos párizsi konferencián elhangzott bírálatok nem maradtak
válasz nélkül az NDK-ban. A berlini reagálások hangneméből ítélve
azonban úgy tűnik, a Spree partján új szólamokat fújva próbálnak meg
bekapcsolódni az európaiságról és az emberi jogokról folyó
nemzetközi párbeszédbe.
Az amerikai elnök mainzi beszédére érkezett első NDK-reagálás az
ADN bonni tudósítójától származott. Súlyos voltát bizonyította, hogy
az NDK-beli televízió bonni tudósítója is szóról szóra ugyanazt a
szöveget olvasta be a tv-híradó kommentárjaként, s a másnapi lapok
is lehozták a kommentárt. A Bush-féle ,,arcátlan követeléseket,,
elítélő anyag ,,durva beavatkozásnak,, nevezte a beszéd bizonyos
részeit.
Ehhez képest finomabban hangszerelt változat érkezett egy nappal
később a külügyminisztériumból. Meyer szóvivő már csupán
,,beavatkozási kísérletről,, beszélt az elnöki nyilatkozat kapcsán,
s úgy vélte: az nemigen alkalmas a nemzetközi enyhülés
előmozdítására. Ugyanakkor sietett leszögezni: az NDK kész
továbbfejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az USÁ-val, s
reméli, hogy korunk nagy feladatainak megoldása érdekében Washington
politikájában is előtérbe kerül a realizmus és a józanság.
Az egyhangú reagálások sorából némileg kilóg az FDJ központi
lapjának vitriolosan maró kommentárja, amely egyenesen szellemi
agressziónak minősítette Bush kijelentéseit a Berlini Falról és a
kelet-európai társadalmak megnyitásáról. A hagyományosan betonkemény
írásokat produkáló Junge Welt megszólalása ezúttal alighanem csak
annak igazolását szolgálta, hogy a ,,szabad német ifjúság,, központi
lapja a pártsajtótól független húrokat is tud pengetni...
Figyelemreméltó körülmény, hogy az NSZEP központi orgánuma, a
Neues Deutschland nem szentelt saját kommentárt a Bush-beszédnek,
jóllehet korábbi alkalmakkor nem maradt adós az
,,osztályellenségnek,, szóló csípős válasszal. A párt berlini
bizottságának lapjában, a Berliner Zeitungban megjelent cikk a
vártnál jóval visszafogottabb. A ,,Véleményünk,, rovatban közzétett
reagálás már bevezetőjében ,,jópontot,, ad az amerikai elnöknek,
amikor mindenképpen a helyes irányba tett, s üdvözlendő lépésnek
nevezi a Brüsszelben előterjesztett leszerelési kezdeményezést.
(folyt.)
1989. június 5., hétfő 08:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|