|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Junge Welt kommentár Bush beszédéről
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. június 2. péntek (MTI-tud) - Szellemi agressziónak minősítette pénteki kommentárjában a Junge Welt George Bush szerdán mondott mainzi beszédét, amelyben ideológiai liberalizálást, a glasznoszty terjedését sürgette Kelet-Európában.
Az NDK ifjúsági szövetségének, az FDJ-nak a központi lapja szerint az elvi nyilatkozatnak szánt Bush-beszéd a szocializmus elleni szellemi agresszióba csapott át. Mi másként lehetne értékelni az elnöknek azt a kijelentését, amely szerint ,,megérett az idő a kelet-európai zárt társadalmak megnyitására,,. Ennek eszközeként folyósít például Washington egymillió dollárt a Szolidaritás szakszervezet választási kampányának támogatására, beavatkozva Lengyelország belügyeibe. A Bush-féle asztalcsapkodás tetőpontjának nevezi a Junge Welt a háború utáni európai berendezkedés elleni nyílt támadást. Elődjéhez hasonlóan az Egyesült Államok 41. államfője is úgy érzi, megtalálta a maga ,,siratófalát,, , amikor a ,,szomszédokat és testvéreket elválasztó brutális berlini fal,, lebontását követeli. Vajon mi lenne, ha az NDK azt követelné az Egyesült Államoktól, hogy számolja föl a mexikói határa mentén húzódó, négy méter magas acélsodrony kerítést, amelyet ráadásul most másfél méter mély és négy méter széles betonárokkal kívánnak kiegészíteni? Követeléseit tetézve az amerikai elnök hangot adott annak az óhajának, hogy ,,a Kelet szürke társadalmai ismét nemzeti kultúrájuk színeiben ragyogjanak,,. Vajon milyen színekre gondolt az elnök: egy kis náci-barnára, vagy egy csipetnyi heroin-fehérre? ,,Nagyobb politikai szabadság Keleten, egy fal nélküli Berlin,, - ilyen ultimatív jellegű követelésekkel állt elő George Bush, hogy ezáltal a szocializmus elfogadhatóvá váljék a kapitalizmus számára. Vagyis megszűnjék szocializmus lenni - vélekedik a Junge Welt. +++
1989. június 2., péntek 09:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|