|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Újra kultuszminisztérium? - A cenzúra maradványait is megszüntetik - Glatz Ferenc Kapovárott (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Az oktatásügy átfogó reformjának haladéktalan szükségességét hangoztatta hétfőn Kaposvárott Glatz Ferenc művelődési miniszter, aki e minőségben első vidéki munkalátogatására érkezett Somogy megyébe. A helyi körülményekkel ismerkedve - a megyei tanács és több oktatási intézmény vezetőivel folytatott tanácskozás során - bevallottan ötleteket, javaslatokat is gyűjtött a kialakulóban lévő új koncepcióhoz, amelyet még ez év őszén a Parlament elé szeretne terjeszteni.
A miniszter által felvázolt változtatások a minisztérium jellegét és munkastílusát is alapvetően érintik. A művelődésügy szoros állami irányítása és ellenőrzése helyett olyan szervezetre van szükség, amely a kultúra - tágabb értelemben az egész humán szféra - menedzselésére alkalmas. Az elképzelés szerinti kultuszminisztérium az oktatás és közművelődés mellett a magyarországi nemzetiségek, a határainkon túli magyar kisebbségek, az egyházügy, a sport és számos más terület állami koordinálását, képviseletét is ellátná. Ezen elgondolások jegyében rövid időn belül megszüntetik a közvetlen minisztériumi ellenőrzést és a cenzura maradványait is mindenfajta kiadói tevékenységben. Határozottan növelni kívánják az oktatási intézmények autonómiáját - ezen belül az igazgatók önállóságát -, amely szabadabb teret nyit az anyagi eszközökkel való gazdálkodásnak, s mintegy versenyhelyzetet teremt az emberi tényezők, a szellemi energiák hatékonyabb hasznosításához. Glatz Ferenc elmondta, hogy az oktatásügyre fordított évi nyolcvanmilliárd forint rendkívül rosszul hasznosul, egyebek közt azért, mert az állami ,,atyáskodás,,, és az ezzel járó közvetlen beavatkozások leszoktatták az intézményi vezetőket az önálló megoldások kereséséről. Így azok a lehetőségek is kihasználatlanul maradnak, amelyekkel apró lépésenként, de folyamatosan javítani lehetne az intézmények és a dolgozók anyagi körülményeit. Ami az egész tárca gazdálkodását illeti, felvetődött a Magyar Kulturbank Részvénytársaság megalapításának gondolata. Ez a pénzintézet kezelhetné a művelődésügy átmenetileg szabad pénzeszközeit, emellett jövedelmező kulturális vállalkozásokkal - például aukciók lebonyolításával, idegenforgalmi műsorszervezéssel - jövedelmet ,,termelhetne,, bizonyos céltámogatási alapok képzéséhez. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|