|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az ideológiai szintézis - 3. folyt.
|
A nyugati világ szabad légköre kellett a marxizmus továbbfejlesztéséhez. Ezt bizonyítja a két jóbarát Ernst Bloch és Takács György életpályájának összehasonlítása is. A század tizes éveiben a szellemi élet bioszkurjainak számítottak Heidelbergben. Vallásalapító szándékukkal a pünkösdi tűz megszállottságával próbálták új korszakba átvezetni Európát.
Mikor Lukács csatlakozott a kommunistákhoz és a Szovjetunióba került, kicsinyes szektaharcokba keverett, lapos dogmákhoz igazodott. Ezzel szemben a Nyugaton maradt Ernst Bloch Az utópia szellemét - mint egy korai könyvének címe hangzik - kiépítette a remény princípiumává, megalkotta a marxista filozófia mindmáig legbarátságosabb, ötletes és élvezhető változatát, melyben minden létet még nem levőnek, jövőre irányulónak fogott fel, a próféták biblikus hitével. Később aztán Ernst Blochnak is meg kellett tanulnia Kelet-Németországban, hogy mit jelent a hatalommá vált marxizmus: - a filozófia megbénulását. 1961-ben, mikor felhúzták a berlini falat, nyugati előadó-körútjáról nem tért vissza az NDK-ba, ahol addig katedrája volt. Nem véletlen, hogy a fiatalabb marxista filozófusnemzedék egy része nem is kívánja átmenteni a marxista filozófiát. Nem akarja ötvözni új eszmékkel, vagyis szintézissel megújítani, reformálni. Inkább új utakon indulnak el. Jellemző, hogy az egykori marxista filozófusok a szabad világba kerülve rendszerint nem folytatják marxizmusukat, hanem szegre akasztják. Némelyik ugyan megőrzi a témát. Ez érthető, hiszen filozófiai műveltségük ehhez kapcsolódik. Műveltségük - de általán nem meggyőződésük. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|