|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A reformfolyamatok felgyorsítása mellett foglalt állást a győri pártértekezlet (1. rész)
|
1989. május 6., szombat - Városi pártértekezlet kezdődött Győrött. A helyszin a város legnagyobb üzemének, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak az impozáns kongresszusi terme volt. A város és a környékének több mint 14 ezre párttagsága 347 küldöttet delegált a tanácskozásra. A Központi Bizottságot Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója képviselte. Az elnökségben foglalt helyet Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára is.
Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára a vitaindítójában kiemelte - és ehhez számos küldött csatlakozott felszólalásában -, hogy a győri pártértekezlet a szocializmus gyökeres modellváltását elindító időszak politikai vitáinak kereszttüzében, az embereket közvetlenül is igen keményen érintő gazdasági, politikai és erkölcsi feszültségek közepette, váltsághelyzetben ült össze. Ebből a válságból kitörni a korább megoldások változtatgatásával nem lehet. A kivezető ut csak mélyreható modellváltással lehetséges. Az első titkár határozottan leszögezte, hogy a kollektív felelősség vállalását határozottan el kell utasítani. Nem járhat minden párttag szemlesütve - jelentette ki. A felelősséget a közreműködés, a befolyás mértékével arányban lehet csak igazságosan mérni. Erőteljes hangot kapott a pártértekezleten, hogy a legnagyobb fenyegetés ma is a gazdaság oldaláról jelentkezik. Az egyre több hír az ország hatalmas adósságáról, a költségvetés hiányáról, a gazdaság továbbra is elégtelen teljesítményéről, a belső piac zavarairól, az erősődő infláció súlyos feszültségeket teremtett Győrött és környékén ugyanúgy, mint az egész országban. A győri pártértekezlet támaogatja a kormánynak azt az elhatározását, hogy rövid időn belül uj, válságkezelő programot dolgoz ki. Értik a kormány nehéz helyzetét és elismerik erőfeszítéseit. Ennek ellenére nem értik és nem is támogatják minden lépését, intézkedését. A rosszul előkészített, majd megváltoztatott gyógyszer- és autópálydij-rendelet a vitaindítóban és a vitában is sok bírálatot kapott. Szóvátették azt is, hogy a nagyobb gazdálkodási teljesitmény eelismerésére sok igéret hangzott el, amiből jóformán semmi nem valósult meg. Hangoztatták, hogy nem a lehetetlent kérik számon, de azt igen, hogy a kormány kevesebb kapkodással, hibával, kiszámíthatóbban dolgozzon. (folyt. köv.)
1989. június 5., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|