|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az ófalui probléma
|
SZER ------------------ München, 1989. május 8. Magyar Híradó - Az Energiagazdálkodási Intézet igzagatója szerint a paksi atomerőmű ezer megawattos bővítésének időpontját felül kell vizsgálni. Az intézet vizsgálatai szerint ha az ezres blokk három évvel később lép be, azzal 44 milliárd forint takarítható meg. Ez a bejelentés valószínűleg további vitákat indít el. Egy korábbi paksi vita viszont még nem dőlt el. Ófalu lakossága továbbra is hajthatatlan. A hétvégén négyezren tüntettek az atomtemető megépítése ellen. Dr. Lenkovics Barnabást, az ELTE Polgárjogi Tanszékének adjunktusát kérdeztük az állampolgári engedetlenség leheteséges következményeiről. - Én semmiképp sem sorolnám az engedetlenség kategóriájába, tudniillik egyszerűen minden magyar állampolgárnak most már az új alkotmányos elvek és új törvényeink alapján joga van véleményt nyilvánítani, gyülekezni, tüntetni stb. Tehát ezt semmiképpen sem engedetlenségnek minősíteném. Egyszerűen joggyakorlásról van szó. Az, hogy a joggyakorlásnak, illetve annak a célnak amit ezzel elérni kívánnak - tudniillik a döntéshozók befolyásolása és olyan döntés kikényszerítése, hogy ne ott épüljön meg -, hogy ennek az ilyen falutüntetés, vagy az ilyenfajta kategorikus "nem" kinyilvánítása egy kisközösség által - hogy vajon ez a legalkalmasabb eszköze, arról nem vagyok meggyőződve. Valószínűleg az volna helyesebb, ha ők a saját véleményük mögött olyan nagyobb tömegbázist tudnának felsorakoztatni, olyan erőt, adott esetben zöldmozgalmakat, zöldpártokat, alternatív pórtokat, akiknek tehát magasabb szinteken a döntéshozók befolyásolására több hatalmuk van, akkor tudnák elérni igazán a céljukat. (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|