 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Baker Moszkvában - új szakasz az amerikai-szovjet kapcsolatokban? (2.rész)
|
E megszokott szovjet-amerikai tárgyalási formák mellett új
vonáskent jelentkezik a terv, hogy a két nagy tárgyaljon és ahol
lehetséges együtt is működjék szinte valamennyi, világunkat
fenyegető regionális viszály enyhítésében, a feszültségek
megelőzésében. Így Moszkvában, ahol a tervek szerint Mihail
Gorbacsov is több órán át tárgyal majd az amerikai
külügyminiszterrel, szó lesz a közel-keleti válság megoldásában való
esetleges együttmüködésről is - abban az esetben, ha Moszkva
,,építő,, magatartást tanusít.
A Közel-Kelet talán a legjobb példa arra, hogy az amerikai
elvárások (legalábbis kezdetben) túlzottaknak és önkényesnek tünnek.
A washingtoni érvelés szerint az új szovjet külpolitikai
gondolkodásnak tettekben kell megnyilvánulnia - de az elvárt tettek,
amint jelezték, általában egybeesnek az amerikai nézetekkel. Így
nehéz elképzelni, hogy a szovjet vezetés most például, jószándéka
jeléül, azonnal visszaadja a négy, a háború óta megszállt japán
szigetet, hogy máris felveszi a diplomáciai kapcsolatot Izraellel,
feladja Kuba, Nicaragua vagy az afgán kormány támogatását és a
berlini fal lebontására bírja az NDK vezetőit. A tény mindenesetre,
hogy Amerika elvben mindenhol hajlandó együttműködni, nem egy
további, jó kompromisszum lehetőségét villantja fel - amint erre az
angolai-namíbiai kérdés közös megoldása adott szemlétetes példát.
Viszonylag könnyebbnek ígérkezik a tervezett együttműködés a
környezetvédelemben, a terrorizmus, a kábítószerek, a ballisztikus
rakéták és a vegyi fegyverek továbbterjedése elleni harcban: itt sok
a közös érdek.
Baker egyfajta próbakőnek tekinti, hogyan reagálnak szovjet
partnerei a tavaly óta első amerikai kezdeményezésekre és - nem
csekély nyomást gyakorolva - útja előtt arról beszélt: bár
Washington a peresztrojka sikerét kívánja, annak még nem látják sok
nyomát a Szovjetuniónál sem katonai kérdésekben, sem a
világpolitikában. A javaslatok köre, mélysége mindenesetre a kemény
kiinduló álláspontok ellenére világosan arra utal, hogy Washington
nagy esélyeket lát és kész érdemben tárgyalni, előre lépni.
A várható haladás mindenesetre lassúnak ígérkezik, hiszen
mindkét oldal jelentős, belpolitikai gondokat is okozó döntések elé
kerülhet. Így feltehetően idén további külügyminiszteri és egyéb
tanácskozások sorát láthatjuk majd, mielőtt - egy új
csúcsértekezleten - végképp dönthetnének új megállapodásokról.+++
Heltai András (Washington) - MTI-Panoráma
1989. május 8., hétfő 11:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|