 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz (OS)
|
1989. május 8., hétfő - Tisztelt országgyűlési képviselők
A
Minisztertanács 1989. április 27-i ülésén megvitatta a gazdálkodó
szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló
törvényjavaslatot. A kormányszóvivői tájékoztatón jelen volt Sárközy
Tamás igazságügyi miniszterhelyettes, aki - a sajtó tájékoztatása
szerint - a következőt mondta: ,,A földtörvény módosítása
megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását.
A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a
jelenlegi kezelőre legyen átírva.,,
A tulajdonjog jelzett módon való rendezését a miniszterhelyettes
ugyan az átalakulási törvénnyel kapcsolatban - tehát vélhetőleg a
gazdálkodó szervezetek esetében - tartja fontosnak, de a konkrét
megfogalmazás, amely a sajtótudósításban szerepel, nem tesz
különbséget a kezelői joggal rendelkezők között. Ezzel nyitva hagyja
azt a kérdést, hogy ugyanez történik-e a társadalmi szervezetek
kezelésében, illetve társadalmi szervezetek gazdálkodó
szervezeteinek (vállalatainak) kezelésében levő ingatlanok esetében
is. A földtörvény olyan módosításának lehetősége, amely az állami
tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát a társadalmi szervezetekre mint
jelenlegi kezelőkre írná át, aggodalommal tölt el minket. Ezért
tartjuk fontosnak felhívni az önök és a közvélemény figyelmét az
alábbiakra:
1. A földtörvény módosítását mi is szükségesnek tartjuk. Úgy
azonban, hogy ne adjon módot a tulajdonjoggal való olyan
erkölcstelen manipulációkra, mint például a szegedi vagy a
bajai KISZ-iskolák botrányos ügyei.
2. Azt tartjuk erkölcsös és társadalmilag igazságos megoldásnak,
hogy a társadalmi szervezetek (vagy ezek gazdálkodó
szervezeteinek) kezelésében levő állami tulajdonú ingatlanok
tulajdonjogát törvény zárolja, majd a választások után az új
Parlament hozzon törvényt ezek tulajdonjogáról, illetve társadalmi
hasznosításáról.
3. Kívánatos, hogy ez az új törvény ezeknek az ingatlanoknak egy
jelentős részét a helyi önkormányzatok tulajdonába adja, annak
érdekében, hogy ezek társadalmi hasznosításáról helyben, már
megfelelő időben nyílt társadalmi vita alakulhasson ki.
Szükségesnek tartjuk az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi
31. számú törvényerejű rendelet módosítását is. Úgy, hogy az a
társadalmi szervezetek és nem a honvédelmi célú (vagy más, az
állam biztonsága szempontjából a titkosítást indokolttá tevő
esetben) állami tulajdonú ingatlanok nyilvántartását megkötés
nélkül nyilvánossá tegye.
Szegedi Ellenzéki Kerekasztal
(os)
1989. május 8., hétfő 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|