|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Ellenzéki Kerekasztal (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - Az Ellenzéki Kerekasztal szerdán ülést tartott Budapesten, az ELTE jogi karának épületében. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselői megbeszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó konkrét javaslatról.
A több mint háromórás tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban. Ebben kifejtik, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kellő előkészítést követően készen áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folytatására. Rámutatnak, hogy az idő sürget, ezért kívánják tárgyalási pozíciójukat ismételten és részletesen kifejteni. Indítványozzák, hogy az érdemi tárgyalások előtt mind az MSZMP KB, mind az Ellenzéki Kerekasztal tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság követelményének betartásáról. A tárgyalások előfeltételének tekintik, hogy azokon a kerekasztalt alkotó valamennyi szervezet - a BZSBT, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZDP és az SZDSZ mint teljes jogú tag, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája pedig mint megfigyelő - vegyen részt. A nyilatkozat rámutat: a tárgyalások hangsúlyozottan kétoldalúak legyenek. A felek a megállapodásokat hozzák teljes terjedelmükben nyilvánosságra, és kötelezzék magukat ezek betartására. A megbeszélések témájával kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal leszögezi: a politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéséről kell folyniuk. Meggyőződésük ugyanis, hogy az alkotmányozás, a köztársasági elnök intézményének bevezetése, illetve az alkotmánybíróság létrehozása az új, szabadon megválasztandó Országgyűlés feladata. Az Ellenzéki Kerekasztal a tárgyalások fő céljának azt tekinti, hogy a felek megegyezésre jussanak a demokratikus átmenet előfeltételét képező jogszabályokban, illetve az országgyűlési képviselői választások időpontjában. A tárgyalások helyszínéül a Parlamentet javasolják. Az előkészítő megbeszélések lefolytatásával két szakértőt - Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert - bíztak meg. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|