|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és a KGST - vita a Politikai Főiskolán (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - A szocialista integráció jövőjéről és Magyarországnak a KGST-ben betöltött szerepéről rendeztek vitát szerdán a Politikai Főiskolán. A tanácskozáson a gazdaságirányításban dolgozó szakemberek, közgazdászok, vállalatvezetők vettek részt.
Vitaindító előadásában Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondotta, hogy a KGST-együttműködés mai rendszere nagyon gyenge hatétkonysággal működik, s már évekkel ezelőtt megkezdődött a dezintegrációs folyamat. A KGST-tagországok keményvaluta-éhsége miatt egyre inkább háttérbe szorulnak az egymás közötti szállítások. Az érdektetlenséget csak úgy lehet megszüntetni, ha sikerül a KGST-kapcsolatokat teljesen új alapokra helyezni. Más kérdés, hogy ennek a jelenlegi viszonyok között mekkora az esélye. Medgyessy Péter szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid idő alatt sikerül a KGST keretében piaci viszonyokat kialakítva, világpiaci bázisra építve fejleszteni az integrációt. Ezért első lépésként a két-három oldalú kapcsolatok fejlesztése a cél. A néhány országgal kialakított szorosabb együttműködés keretében kerülhetne sor az elszámolási rendszer átalakítására, a konvertibilis valutában való elszámolásra. A gyors áttérés az első időszakban Magyarországnak mindenképpen veszteséget okozna. Éppen ezért sokan úgy vélekednek, hogy fokozatosságra kell törekedni. A miniszterelnök-helyettes szerint azonban a félmegoldások azzal a veszéllyel járnak, hogy a kevésbé reformer tagországokban visszarendeződnek a folyamatok. Ezért megfontolandó egy olyan megoldás, hogy néhány tagországgal egyszerre kerüljön sor a konvertibilis elszámolású kereskedelem feltételeinek kialakítása. Amennyiben ez a váltás nem következik be, a KGST-integráció továbbra is fékezi a magyarországi struktúraváltást, a gazdaság tervbe vett átalakítását. A vitában többen felhívták arra a figyelmet, hogy a veszteségek nemcsak akkor jelentkeznek, amikor megkezdődik az áttérés a konvertibilis elszámolású kereskedelemre. Ha minden marad a régiben, az is nagyon sok pénzébe kerül az országnak. Ezért mindenképpen szükséges vállalni az átmeneti veszteségeket, mert a váltás legalább megteremti a további fejlődés lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|