|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (4. rész)
|
Puncagin Dzsaszraj mongol miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervgazdasági Bizottság vezetője szóvá tette, hogy számos korábbi tanácskozás döntése a gyakorlatban nem valósul meg. A kereskedelemben gyakoriak a szállítási elmaradások. Szólt az arról, hogy mielőbb meg kellene határozni az egyesített KGST-piac fő irányait, ügyelve a tagországok sajátosságaira. Franciszek Gaik, a Lengyel Központi Tervhivatal elnöke is az elhatározott döntések késedelmes megvalósítását, a pénzügyi rendszer hiányosságait taglalta. Mint mondta, a nemzeti valutákat nem tudják felhasználni a kétoldalú kapcsolatokban, s ez nehezíti az együttműködés bővítését. A lengyel gazdaságirányítás kifejezetten támogatja a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, liberalizált körülmények között, megfelelő érdekeltség mellett. Javasolta, hogy a testület határozatában szerepeljen a KGST mechanizmusa átalakításának gyorsítása. Radu Balan, a román Állami Tervbizottság elnöke szerint meg kell gyorsítani a kétoldalú problémák megoldását és a KGST szervezeteiben összpontosítani szükséges a kijelölt határidők betartására. Véleménye szerint bővíteni szükséges a munkamegosztást és a szakosításokat a nyersanyagiparban, az élelmiszergazdaságban, a közszükségleti cikkek gyártásában. Általában az áruforgalom 35-45 százalékos növekedését kellene elérni a következő tervidőszakban. Fontosnak tartotta a különböző kooperációs egyezmények mielőbbi meghosszabbítását, illetve kibővítésüket. Jurij Maszljukov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke külön is üdvözölte a magyar kormány gazdasági reformintézkedéseit. Kifejezte, hogy a Szovjetunió szimpátiával figyeli ezeket a törekvéseket. Medgyessy Péter javaslatairól szólva azt mondta, hogy a szovjet kormány kész az elhangzottakról tárgyalni, s azokat igen érdekesnek tartotta. Beszélt a szovjet gazdaságirányítás megújulásáról, az önelszámolás bevezetéséről, s arról, hogy immár elismerték az állami és a szöveetkezeti tulajdon egyenjogúságát. Elmondotta: a nyersanyag és tüzelőanyag szállításokat a Szovjetunió csak akkor tudja növelni, ha cserébe megfelelő gépipari, vegyipari és más feldolgozott termékeket kap. Ezután kifejtette: a kötelezettség-vállalások terén az állam és a gazdálkodó szervezetek funkcióit szét kell választani, korlátozni szükséges az államközi kötelezettségek körét, leszűkítve azt a legfontosabb nyersanyagokra és közszükségleti cikkekre. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|