 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A FIDESZ oktatáspolitikai vitája
|
1989. március 20., hétfő - A Fiatal Demokraták Szövetségének oktatáspolitikai csoportja hétfőn a HNF I. kerületi székházában ,,Iskola a láthatáron,, címmel vitát rendezett.
A független demokratikus szervezetek, pártok, egyesületek,
valamint számos szakértő, pedagógus és diák részvételével zajló
rendezvényen ismertették a FIDESZ oktatáspolitikai
programtervezetének alaptéziseit.
A tézisek legfontosabb mondandója, hogy az állami költségvetés
tételei között részletesen szerepeljen az oktatás, s hogy az
alapellátás összegét az állam minden állampolgárnak köteles legyen
biztosítani. Javasolják, hogy minden nagykorú állampolgárnak legyen
joga bankhitelt felvenni tanulási célokra. Ajánlják azt is, hogy az
oktatási intézményeket teljesen vagy részlegesen finanszírozhassák
magánszemélyek, jogi személyek, társadalmi szervezetek,
alapítványok, egyesületek és önkormányzati szervek. Nincsen szükség
a tankönyvek állami támogatására - szögezi le egyebek között a
programtervezet.
A leghangsúlyosabb - s a vitában a legtöbbet idézett -
programpont, hogy az óvodák, iskolák és felsőoktatási intézmények
létrehozásának és fenntartásának joga illessen meg minden nagykorú
magyar állampolgárt és minden jogi személyt. A FIDESZ
oktatáspolitikai elgondolásai szerint a minisztériumok információs
bázisként, tanácsadó központként működhetnének, és ugyanakkor
nincsen szükség a Tervhivatal és a tanácsok művelődési osztályainak
ellenőrző és elosztó munkájára. Új oktatási törvény megalkotását
javasolják, amelynek ideológiai megkötések nélkül kellene leírnia az
állampolgárok jogait az oktatáshoz, az oktatási intézmények jogait
és mindezek garanciáit.
A vitában sokan bírálták az oktatás-művelődés mai, elhanyagolt
állapotát, és próbáltak a legkülönbözőbb modellek, elképzelések,
valamint hazai és külhoni oktatási kísérletek alapján kiutat
keresni. (MTI)
1989. március 20., hétfő 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|