![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Die Welt az MSZMP KB üléséről
|
![](../img/spacer.gif)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - Az NSZK egyik vezető napilapja, a Die Welt szombati cikkében úgy véli, hogy az MSZMP február 10-ikére összehívott központi bizottsági ülésén nemcsak a felszabadulás utáni időszak, így 1956 történelmi értékelésével foglalkoznak majd, hanem ily módon szóba kerül a párt eljövendő politikai irányvonalának kijelölése is.
Az ülés következtetései iránt az NSZK hírközlésében megnyilvánuló érdeklődésnek megfelelően a konzervatív szemléletű újság is azt mérlegeli: vajon milyen súlyos, mennyire osztja meg a magyar kommunisták sorait a vita 1956 jellegének meghatározásáról. A lap úgy látja, hogy Grósz Károly, valamint Lukács János másként tekint 1956-ra, mint Pozsgay Imre, vagy legalábbis igyekeztek tompítani utóbbi megnyilatkozását. A Die Welt - budapesti keltezésű tudósításában - összefüggést vél felfedezni abban a vonatkozásban, hogy a KB-ülésnek az 1956 kapcsán kialakítandó állásfoglalása egyúttal felvilágosítással szolgálhat majd a rendszer jövőbeni reformkészsége felől is. A KB-ülés feltételezett többféle kimenetelének taglalását a tudósító azzal az előzetes megállapítással zárja le, hogy esetleges nagyobb horderejű személyi következmények belpolitikailag és nemzetközi értelemben egyaránt hatást gyakorolhatnak, netán egyfajta jelzés gyanánt szolgálhatnak. Ugyanakkor a Die Welt gondolatsorában eljut annak feltételezéséhez is, hogy a különböző nézetek felszínre kerülése a történelmi igazság mostani feltárásának folyamatában szorosan összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a társadalmi-szociális viszonyok feszültségével is. A tudósító itt említi meg a hivatalos kimutatások szerint a létminimum alatt élők helyzetét, az inflációt, az áremelkedéseket és az elégedetlenséget. Idézi azt a Magyarországon többfelé hallott megjegyzést, miszerint minél nagyobb áldozatot kér a kormányzat az emberektől, annál jobban próbál megnyitni bizonyos hazafias és demokratikus szelepeket is. E vélemények hangoztatóinak megítélése szerint azonban így megeshet az is, hogy veszélybe kerülhetnek a kommunisták saját maguk által felvázolt reformtervei - írja a Die Welt című konzervatív napilap. +++
1989. február 4., szombat 13:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|