|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyilvánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek természetes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek.
A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Népszabadság helyzetéről, a lap feladatairól szóló jelentéssel, valamint a Társadalmi Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kiteljesedésével erősödő versenyhelyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását - az új tájékoztatási törvény alapján - az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. A Pollitikai Bizottság vitájában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének mint a párt elméleti folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző elképzelések nyílt ütköztetésével, a fő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|