|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Értelmiségi nagygyülés...(2.rész)
|
Az államminiszter a továbbiakban a bizalmi válság okairól és megszüntetésének lehetőségéről szólva arra hivott fel, hogy próbáljunk meg országos méretü párbeszédben hozzálátni tapasztalataink tisztázásához, az önsajnálat és az összeomlás letargikus gondolata helyett valamiféle felemelkedési program kidolgozásán fáradozni. Az elmult négy évtized valós eredményeit nem tagadva, a figyelmet néhány nagyon is sulyos mulasztás felszámolására kell összpontositani. A Magyar Demokrata Fórum lakitelki felhivására hivatkozva Pozsgay Imre egyetértően szólt egy katasztrófaellenes program kidolgozásáról. Tudatositani kell, hogy a válság önmagában nem azonos a katasztrófával, olyan információnak kell felfogni, amely jelzi, hogy a dolgok a régi módon nem menetnek tovább. A társadalom demokratikus megujitásához szükség van uj intézményekre, szervezetekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt megerősitésére, a politikai nyiltságra és nyilvánosságra. A nyilt politikai küzdőtéren elengedhetetlen a sajtószabadság, mert enélkül nem alakulhat ki a reformpárti közvélemény. Nagyobb általánosságban: nemzeti felemelkedésünkhöz a szabadságon át vezet az ut, de, mint hangsúlyozta, ennek keserves élményeit is vállalni kell. Mondanivalóját összegezve Pozsgay Imre kijelentette: olyan társadalmi-politikai feltételeket kell teremteni, hogy többé ne lehessen a nép jóváhagyása és beleegyezése nélkül kormányozni. Az előadás után tizenöt felszólalás és kérdés hangzott el. Egyebek közt szóvá tették, hogy a jelenlegi helyzetért felelős személyek még mindig kivételezett helyzetben vannak, magas nyugdijaikat inkább a két és félmillió szegény ember helyzetének javitására kellene felhasználni. Mások arra intettek - s ezt válaszában Pozsgay Imre is megerősitette - hogy pusztán indulatoktól vezérelve, megfontoltság és körültekintés nélkül csak tovább sulyosbodna az ország helyzete. Az egyik felszólaló elégedetlenségének adott hangot az előadás tartalmát és visszafogott hangvételét illetően, mások viszont éppen annak nyiltságát méltatták.(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 20:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|