![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Ellenzéki Kerekasztal a KB új indítványáról
|
![](../img/spacer.gif)
1989. június 1., csütörtök - Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indítványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról - nyilatkozta az EK két szóvívője, Sólyom László és Tölgyessy Péter az MTI munkatársának érdeklődésére. Hozzátették: az MSZMP új kezdeményezése előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz, amennyiben végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismeri el az Ellenzéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozóan. Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy az MSZMP delegációjának részeként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz űlnek. Mint mondták elképzelhetőnek tartják, hogy a teljes üléseken az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás elnököljön.
A két szóvívő szerint az MSZMP indítványa régi és új elemek kombinációja, de a régi elemek vannak túlsúlyban benne. A KB lényegében eredeti többoldalu tárgyalási javaslatát fogalmazta újra, hiszen a Központi Bizottság szerint a tárgyalóasztal egyik oldalán az MSZMP, vele szemben pedig az Ellenzéki Kerekasztal képviselői ülnének. Míg a harmadik oldalon azok lennének, akik az előzőkhöz nem kívánnak csatlakozni. Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint az erre az oldalra szóbajöhető szervezetek valójában a régi politikai rendszerből maradtak vissza, s továbbra is az MSZMP-től függenek. Vezetőik többsége az MSZMP KB tagja, illetőleg még a káderhatáskör szerint az MSZMP előzetes jóváhagyásával kapták kinevezésüket. Sólyom László és Tölgyessy Péter emlékeztetett arra: az MSZMP korábbi tárgyalási javaslatában a Hazafias Népfrontot, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a KISZT-t, a Nőtanácsot, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségét, az Új Márciusi Frontot és a Münnich Ferenc Társaságot hívta meg. A szóvivők hangsúlyozták: az MSZMP javaslata a harmadik oldalon ülő szervezeteknek indokolatlan túlsúlyt ad. A tárgyalásokon - az egységes MSZMP - és Ellenzéki Kerekasztal - delegációkkal szemben - a harmadik oldal szervezetei önállóan kapnak szót. Ez technikai nehézségeket okozhat, mivel a tárgyalásokon megállapodás csak az összes résztvevő megegyezésével születhet, s a harmadik oldal bármely szervezete egyet nem értésével megakadályozhatja a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztal közötti megegyezést. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadhat el olyan megoldást, amely szerint a tárgyalások sikere egy politikailag súlytalan szervezet vétóján múlhat. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 15:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Ellenzéki Kerekasztal a KB új indítványáról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Végezetül arról szóltak: az Ellenzéki Kerekasztal kész arra, hogy az MSZMP delegációjában képviselteken kívül is elfogadjon további tárgyaló feleket, de azt javasolja, hogy a harmadik oldal szervezetei csak tanácskozási joggal vegyenek részt a tárgyalásokon, olymódon, hogy az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal konszenzusát ne hiúsíthassák meg. Esetleges egyet nem értésüket különvéleményben rögzíthetnék, ezt a többi fél érvényes megállapodásához csatolhatnák. (MTI)
1989. június 1., csütörtök 15:23
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|