|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (1.rész)
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. május 31. szerda (MTI-tud) - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 ország magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasította a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataihoz.
Constantin Ene román nagykövet azt bizonygatta, hogy az utóbbi években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szellemét, és olyan irányzatok jelentek meg, amelyek az európai folyamat céljai ellen hatnak. - Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül bizonyos egyéni jogokat, miközben a legtöbb országban még kiáltó hiányok vannak a munkához, tisztes lakáshoz, rendes bérhez és a szociális juttatásokhoz való jogokban. Románia a saját példáján megtanulta, hogy előbb az anyagi feltételeket kell megteremteni a jogok élvezetéhez, és a leglényegesebb jogokat már biztosítja is minden polgárának, megkülönböztetés nélkül. A Románia gyakorlatát bíráló megjegyzéseket politikai tőkekovácsolásnak, propagandamutatványnak nevezte olyan politikusok részéről, akiknek fogalmuk sincs Románia valós helyzetéről. Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarestben határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. Beszédében négy feltételhez kötötte a párizsi emberi jogi értekezlet sikerét - csupa olyan feltételhez, amelyekkel megtagadta az emberi jogsértések külső ellenőrzésének, a felvilágosítás kérésének jogát. Leszögezte, hogy semmiféle nemzetközi fórum vagy együttműködés nem állhat a nemzeti törvények helyére, és minden államnak szuverén joga, hogy csatlakozik-e vagy sem az együttműködés bizonyos formáihoz. Morris Abram amerikai, Jan Romare svéd nagykövet és Hans van den Broek holland külügyminiszter ezzel szöges ellentétben azzal érvelt, hogy a helsinki folyamat éppen azzal mozdította elő az emberi jogok fejlődését, hogy közös határozatai beépülnek a résztvevő országok törvényeibe, s így közös normává válnak, amit minden résztvevő országnak joga van a bécsi konferencia határozata értelmében bárhol ellenőrizni. (folyt.)
1989. május 31., szerda 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)
|
Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de - mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a berlini falra utalva. Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt. Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia- felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró és nem hivatalos szervezet részt vehessen. A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez. Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott: ,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét. Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve zaklatásáért. A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két munkabizottságban folytatja munkáját. +++
1989. május 31., szerda 21:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|