 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Javítás az mtib1007 sz. hírre
|
A mai mtib1007 sz. hírünk (Medgyessy Pétere Pekingbe utazott)
keltezése helyesen:
1989. április 23., vasárnap
-----------------
(MTI)
1989. április 23., vasárnap 09:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (2. rész)
|
Az a hagyományos szocializmus-felfogás, amiről mi eddig
beszéltünk, a társadalom tudatos átalakításának programját kívánta
megadni. Ám egyre inkább úgy tünik: eszközévé vált egy olyan
történelmi folyamatnak, amely végülis egészen mást valósított meg,
mint a kommunista elit célkitűzései voltak, és amelyeknek jellemzőit
igen vonzóan le is tudták írni. Gyakorlatias példát is mondhatok:
akárcsak Kolumbusz, aki azt hitte, Indiába hajózik, de végülis
ismeretlen vidékre érkezett, a sztálini felfogásból kiinduló
társadalomépítés is olyan viszonyokat termelt ki, amelyek szögesen
ellenkeznek azzal, ami felé a társadalmat eredetileg terelni
kívánták. De akárcsak Kolumbusz, aki fönntartotta tévedését, a
sztálini modell is a végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy amit építenek,
az a szocializmus, bár védelmezői semmilyen gyakorlati érvet sem
tudnak felhozni arra, hogy itt valóban szocialista célok
érvényesüléséről, a kapitalizmus történelmi meghaladásáról van szó.
Mi, a tanulmány készítői igyekeztünk visszatérni a ,,gyökerekhez,,,
s anyagunkban egy másfajta szocialista gazdaság képét vázoltuk föl,
amelyikben nevén nevezzük a célokat és a módszereket egyaránt.
- A társadalom, úgy tünik, egyfajta zsákutcába jutott, amit a
gazdasági élet válságképe is bizonyít. Milyen kiutat kínál a
program, hogyan fogalmazott erről a bizottság, amely nem lehetett
könnyű helyzetben, hiszen igen nagy a várakozás egy olyan dokumentum
iránt, amely végre nemcsak a gondolatokat próbálja rendezni, hanem
tettekre is sarkall.
- Éreztük a nagy várakozást, mindvégig. Olyan, logikailag erős
és állandó, történelmileg müködőképes rendszer felé kívánunk
elmozdulni, amely merít a nemzetközi tapasztalatokból, és egyidejűleg
hasznosítható megoldásokat kínál más országok számára is. A modell
alapvetően elszakad attól, ami életidegenné vált és amit felülről
erőltettek rá a társadalomra. Így talán ez általánosságnak tünhet,
éppen ezért hangsúlyoznám: a 116 oldalas anyag nagyobbik része az új
modell konkrét leírásával és kifejtésével foglalkozik.
- Hogyan jeleníthető meg ez a modell, melyek a főbb ismérvei?
- Ha röviden akarom megfogalmazni, azt mondhatom: célunk a
szocialista jóléti állam elérése, piacgazdasági háttérrel, a
vegyesgazdaság bázisán. (folyt.köv.)
1989. április 23., vasárnap 21:13
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (3. rész)
|
Elemeiben a konkrét program nem hoz meglepően új dolgokat. Ám
nagyon lényeges új vonás benne a konzisztenciára való törekvés,
annak hangsúlyozása, hogy a különböző rész-reform törekvések csakis
összehangoltan és együtt alkothatnak egységes rendszert. Ha
bármelyik elem hiányzik vagy nem funkcionál megfelelően, akkor az
egész új rendszer működőképessége kerül veszélybe. Magyarország most
olyan helyzetben van, amikor a régi modellt, amelyet tényleg le
akarunk váltani, nagyon sok helyen kikezdték a változások, de
azért nagyon sok minden más a régi módon történik, az új formáció
megvalósítása viszont értelemszerűen ugyancsak távol van tőlünk.
Valójában ez adja a helyzet buktatóit. Ennek az átmeneti állapotnak
a megélése a társadalom számára egyelőre rosszabb a régi
rendszerben szerzett tapasztalatoknál. Ez pedig nagyon veszedelmes
lehet még akkor is, ha nyilvánvalóan tudjuk, hogy a jelenlegi
helyzetet éppen a régi modell idézte elő. Tehát nagyon lényeges,
hogy a változásokat gyorsan hajtsuk végre és minél hamarabb,
lehetőleg egyszerre jöjjön létre alapvető rendszereiben az új
modell. Ennek az anyagnak a további újszerű üzenete - azon túl, hogy
körbejárja a piacgazdaság, a szerkezetváltás, a tulajdoni reform
stb. témáit -: a szocialista jóléti állam megteremtésének igénye.
- Valójában mit takar ez a fogalom?
- Azt mondtuk ki, hogy egy olyan társadalmat szeretnénk építeni,
amely nemcsak hatékony és gyorsan fejlődő, hanem komfortos is a
benne élők számára, tehát az emberek közérzete jó, s alapvető
anyagi és szociális szükségleteik megfelelő szinten kerülnek
kielégítésre. A jóléti államra való utalás lényegében ezt a
törekvést foglalja magában.
- A kérdés az, hogy miképpen lehet erre a szintre feljutni.
Mintha az átmeneti állapot nálunk túlságosan elhúzódna, és sokak
szerint bizonyosra vehető, hogy ezuttal megint valamiféle egérfogóba
kerültünk.
- A lényegre tapint a kérdés; az anyagról folytatott vitáink
legutóbb éppen az átmenet problémája körül bontakoztak ki. Az anyag
tartalmaz erre vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket, de azt
hiszem, hogy ebben a vonatkozásban nemcsak a gazdasági átmenet
jelenti a problémát, hanem mindenekelőtt a politikai rendszer olyan
átalakítása, amelyik az új gazdasági koncepcióval együttélve képes a
társadalmat működtetni. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy az általunk
javasolt gazdasági modell csak a társadalomnak a döntésekben való
részvételét biztosító demokratikus berendezkedés mellett lehet
igazán működőképes. Sőt az is mondható, hogy a magyar helyzetben a
demokrácia, a pluralista politikai rendszer megteremtése már a
gazdasági modellváltás végrehajtásának is alapvető feltétele. (fk.)
1989. április 23., vasárnap 21:14
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (4. rész)
|
Magának a gazdasági átmenetnek a feladatai egyébként viszonylag
könnyen megfogalmazhatók, és ezt meg is tettük. Az első nagyon
lényeges lépés a tulajdoni reform, a garantált vegyesgazdaság
irányába történő nyitás. A legnehezebb nem ennek a folyamatnak a
jogi rendezése, hanem a vállalati irányításnak, a vállalati vezetési
rendszernek olyan átalakítása, amely összhangba kerül ezzel a
koncepcióval.
Nagyon fontos, hogy a gazdasági szabályozás egész rendszere, a
párt, az állam és a gazdaság viszonya átalakuljon. Itt rövid távon
egy súlyos dilemmával nézünk szembe. Egyik oldalról ugyanis akarjuk
az új gazdasági modellt, benne struktúraváltással,
piacgazdálkodással, tulajdoni reformmal stb., a másik oldalon
viszont a nemzetközi fizetési nehézségek a változást fékező
restrikciókra kényszerítik a kormányt. E dilemma feloldása napjaink
legsúlyosabb problémája. Remélem, hogy a nemzetközi fizetési
kötelezettségeink teljesítésével összefüggő gondok nem válnak a
valódi változások akadályaivá.
- Mit tagad ez a program, illetve mit állít, és mi az, amit az
eddigi gyakorlatból át kíván menteni, megerősíteni?
- A program újra próbálja konstruálni a szocialista gazdaság
működésének alapelveit. Lényegében sok olyan vonással rendelkezik,
amelyek a szociáldemokrácia ismérveivel erős hasonlóságot mutatnak.
Tagadja azt, hogy a szocialista gazdaságnak nélkülözhetetlen vonása
az állami tulajdon dominanciája, és azt is, hogy csakis a régi
formájú állami tulajdon lehet az üdvözítő. Állítja, hogy a
vegyesgazdasági formáció, továbbá az állami tulajdon rugalmasabb,
társadalmi tulajdonként müködtetett formája igéri a nagyobb
gazdasági hatékonyságot. Kimondja: a piacra, mint a legfontosabb
rendező terepre alapvető szükség van, ám nem olyan formában, mint
eddig. A piacot nem lehet a tervnek alárendelni, szimulálni. A piac
a gazdaság fő katalizátorává kell, hogy váljon, amely köré
csoportosítható maga a tervező tevékenység is.
- Mit jelent ez a felfogás az egyén számára?
- Nyilvánvalóan új helyzetbe kerül az egyén is. Számára például
az új modell azt jelenti majd, hogy másként értelmezendő a munka
szerinti elosztás elve. Az egyenlősdi helyett nagyobb szerepet kap
az ösztönzés, a teljesítményekkel összhangban álló jövedelem.
Jelenti, hogy a vállalkozás részévé válik az elismert
jövedelemszerzésnek, szakítva a munkanékül szerzett jövedelmek
megítélésének klasszikus felfogásával. (folyt.köv.)
1989. április 23., vasárnap 21:15
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (5. rész)
|
Nyilvánvalóan más lesz a munkához való jog értelmezése is, ámbár
hangsúlyoznám: úgy véljük, hogy a magát szocialistának nevező
pártnak ahhoz mindenképpen ragaszkodnia kell, hogy teljes
foglalkoztatás jöjjön létre az újfajta keretben is. Ezt azonban új
módon kell értelmeznünk, beleértve a nagyobb mozgást és a gyakoribb
munkahelyváltoztatás lehetőségét is, természetesen az ezt segítő
szociálpolitikával, illetve a munkanélküli segéllyel együtt.
- Ezek szerint tehát többről van szó, mint a gazdaságpolitikai
koncepció újra gondolásáról?
- Föltétlenül, azt hiszem, nem csupán egy új gazdaságpolitikáról
van szó - bár ez sem lenne kevés -, hanem egy új gazdaságképről.
Azért mondanám, hogy gazdaságképet próbáltunk meg kialakítani, mert
munkánkkal elvi igényű dokumentumot igyekeztünk létrehozni, amihez
kapcsolódhatnak a konkrét gazdaságpolitikai koncepciók. Úgy vélem,
hogy például az a hároméves stratégiai program, amit egy másik
bizottság, Berend T. Iván vezetésével készített, konzisztens ezzel az
elképzeléssel.
- Ami a régi elvekkel való szakítást illeti, említést érdemel a
nemzetközi integrációról vallott felfogás revidiálása is. Az eddigi
gyakorlatunk a két világrendszer elkülönítésén és a
KGST-koncepcióján alapult. Úgy véljük, mindezeket új módon kell
értelmeznünk. Világossá vált, hogy nincs két világgazdasági
rendszer, és az is, hogy a gazdasági fejlődés fő áramlatai elkerülik
a KGST-országokat. Magyarországnak meg kell próbálnia fölzárkózni
ezekhez a fő áramlatokhoz úgy, hogy ezzel párhuzamosan a KGST-ben
rejlő lehetőségeket is megpróbáljuk minél teljesebben kihasználni.
- Mit gondol, milyen lesz a program bel- illetve külföldi
fogadtatása?
- Azt hiszem, hogy a program köré kialakítható a nemzeti
közmegegyezés. Ám lesznek és maradnak olyan rétegek, akiknek mindez
túl sok lesz és olyanok is, akiknek túl kevés. Kétirányból várunk
tehát vitát. Ami a nemzetközi fogadtatást illeti, várható, hogy a
világ kedvezően fogadja elképzeléseinket, beleértve szocialista
barátainkat is. Ők hasonló módon gondolkodnak, legalábbis azokban az
országokban, amelyekre ma érdemes odafigyelni.
- Mi lesz a program további sorsa?
- Az új gazdaságkép további viták kiindulópontját kívánja adni.
Remélhetően széles körben foglalkoztatja majd az anyag a
közvéleményt, és hozzájárul egy progresszív pártprogram
létrejöttéhez, és nem utolsó sorban az ország jelenlegi helyzetében
egyre kevésbé nélkülözhető nemzeti összefogás megteremtéséhez -
mondotta befejezésül Csáki Csaba rektor. (MTI)
1989. április 23., vasárnap 21:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|